AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1980. Budapest (1982)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Pavercsik Ilona: A lőcsei Brewer-nyomda története a 17-18. században, II.

lenül lengyelországi beszerzést mutat: a fametszet alsó részén ugyanis a lengyel és litván címer látható.

48 A Lőcséhez legközelebb eső nagy lengyel nyomdaváros Krakkó volt, ahol a 17. század első felében összesen 29 nyomda működött. A Brewer-nyomda alapításakor egyidejűleg kilenc tipográfia dolgozott a városban, előtte pedig az 1610-es években, az 1620-as évek elején jónéhány műhely szüntette be munkáját, csődbe került.

49 Krakkóban tehát 1619—1622 között, amikor a lőcsei felszerelést tulajdonosai megvásárolták, meglehetősen sok helyről lehetett használt, tehát olcsóbb betűanyagot venni. A lőcsei nyomda felszerelésének másik része 1622-ben, vagy azt követően került a Brewer-testvérek birtokába Kassáról, Johann Fest elárvult műhelyéből. (Magyarországi vásárlásról lévén szó, ennek nem kellett tükröződni a harmincad jegyzéken.) Johann Fest kassai nyomdászt családjával együtt 1622-ben ragadta el a pestis. A következő év tavaszán Lőcséről átköltöző Daniel Schultz saját felszerelésével dolgozott, nem vette át Festet.

50 A Brewer-nyomda kezdő készlete azonban meglepő hasonlóságot mutat Fest készletével. Három antikva, egy kurzív és egy svabachi szövegtípus (4 A, 5 A, 6 A, 7 K, 15 F) véleményünk szerint Kassáról került Lőcsére; azonkívül három iniciálésorozat (a, b, f), tízféle cifra, három záródísz és egy illusztráció (oroszlános magyar címer).

51 Johann Fest kassai nyomdájának nem teljes betű- és díszanyaga került át Lőcsére, csak a görög kivételével az összes szövegtípus, az összes iniciálé, a cifráknak fele, a díszeknek mintegy egynegyede:

52 ennek oka vagy az, hogy a Brewer-testvéreknek már nem volt szükségük az anyagra, vagy pedig az a fertőtlenítési eljárás során megsérült, használhatatlanná vált. A kassai Fest-készletből származó iniciálék, díszek, valamint egy betűtípus (15 F) még hosszú évtizedeken keresztül felbukkantak lőcsei nyomtat48. Szabó Károly téves leírását az illusztrációval kapcsolatban Borsa Gedeon igazította helyre, s egyben felhívta a figyelmet az illusztráció lengyelországi eredetére: Borsa Gedeon: A magyar csízió kialakulásának története. = Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1974-75. Bp. 1978. 341. p. 49. Például Wojciech Kobylinski (1613), Burchard Kuikius, Szymon Kempini (1616), Stanislav Giermanski (1618), Bazyli Skalski (1619), Martinus Horterinus műhelye (1622). A krakkói Bibliotéka Jagellonska polonica-katalógusa alapján. 50. Kemény Lajos idézte a kassai városi tanácsülési jegyzőkönyv 1623. május 11-i bejegyzését, amelyből ez egyértelműen kiderül: „Daniel Scholcz typographus suplieál, hogy azon szabadságban, az mint az előbbenieket meg tartotta az nemes tanács, tartaná meg, és az typusát hozatná alá Lőcsérül. Deliberatum: Az miben segítséggel lehetünk, örömest." — Kemény Lajos: Kassa XVII. századbeli könyvnyomtatói = MKsz 1889. 231. p. 51. Az azonos betűtípusok, díszek előfordulása kassai nyomtatványokon: 4 A: 1616 Szabó II. 365. címlapon, fejezetcímként. 5 A: uo. szövegtípus. 6 A: uo. kiemelés a szövegben. 7 K: 1617 I. 481. címlapon, kiemelés a szövegben. 15 F: 1616 II. 365. címlapon, kiemelés a szövegben. Az a iniciálésorozat darabjai: V: II. 365. Alb. N: I. 480. (2) a. E: uo. (7)b. M: II. 400c. 76. p. A b iniciálésorozat darabjai: V: II. 365. A2a. N: II. 367. A2a. S: uo. A3a. R: uo. A4a. Az f iniciálésorozat darabjai: E: II. 367. A4a. S: I. 480. (2)a. O: uo. Ala. M: uo. C3b. Záródíszek előfordulása: V: I. 480. K5a. XI. I. 507. F3b. XII. I. 480. (2a). XIV: H. 367. A4b. 376