AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1980. Budapest (1982)
IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Pavercsik Ilona: A lőcsei Brewer-nyomda története a 17-18. században, II.
ványokon, a többi szövegtípust azonban már az 1630-as évek közepén kiselejtezte a Brewer-nyomda, noha még használhatók lettek volna, s a könyvek külseje sem lett volna rosszabb, mint a magyarországi átlag. Lorenz Brewer vagyonának gyarapodásával elérkezettnek látta az időt a nyomtatóműhely felújítására. 1633-ban jelentek meg először az új típusok lőcsei nyomtatványokon. A régi betűket ezzel párhuzamosan, ill. ezt követően selejtezték ki: az 5 A-t, 6 A-t 1632-ig használták, a 4 A-t, 7 K-ot, 8 K-ot, 9 K-ot még 1635-ig. Utána ezek a típusok egyetlen egyszer sem tűntek fel, valószínűleg beolvasztották azokat. A kezdő készletnek további 11 típusát azonban még a következő időszakban is használta a tipográfia. Lorenz Brewer nyomdafelújítására utaló adatok a lőcsei harmincadjegyzéken is megtalálhatók. Az 1632 és 1633 éveknél a következő bejegyzéseket olvashatjuk: ,,17. August (1632) Laurentius Brewer C(ivis) L(euchoviensis) Ind(ucit) plumbi centen, octo. . . " 53 ,,25. Februarij (1633) Laurentius Breyer CL. Inducit plumbi centen, septem.. . " 54 Lorenz Brewer tehát 1632 augusztusában és 1633 februárjában két részletben, összesen 15 mázsa ólmot hozott be külföldről. 1633 májusában pedig 7 Ft értékű nyomdai eszközöket vásárolt. 55 Az adatok alapján nem tudjuk eldönteni, hogy betűfémről vagy kiöntött betűkről volt szó. Vámja Összesen 2,25 Ft volt, nyilvánvalóan kedvezményes, hiszen elképzelhetetlen, hogy 15 mázsa betűfém mindössze 45 Ft-ot érjen. Egy mázsa olvasztott betűfém a 17. század közepe táján kb. 20 Ft-ot ért, egy mázsa kiöntött betű pedig a 17. század elejeközepe táján 30 Ft-ot. 56 A hagyatéki leltár adatai alapján mégis feltételezhető, hogy betűfém beszerzéséről volt szó, és nem kész kiöntött betűkéről, ugyanis a Brewer-nyomda rendelkezett betűöntő-készülékkel és matricákkal is. A betűöntés nehéz munkáját valószínűleg nem a nyomdász, hanem 52. A Fest-nyomda készletét 16 betűtípus, 15 könyvdísz, 17 féle cifra és négy iniciálésorozat alkotta. Az egyezéseket látva gondolhatnánk azonos külföldi forrásra; hogy ez nem így van, s valóban a kassai készlet jutott el Lőcsére, azt több tényező támasztja alá: 1. A lőcsei kezdőkészlet kb. olyan kopott, használt volt, mint Fest betűi 1620 körül. 2. Egy-egy típusnak ugyanolyan jellegzetességei is felbukkantak. Fest pl. az Úr szót így szedte az 5 A-val: VE. , ahol az R betű speciális, a típus szabályos R betűjénél kisebb (de nem kapitälchen). Ez a kétfajta nagyságú R betű is megtalálható a korai lőcsei nyomtatványokon. 3. A díszek, iniciálék hasonló állapotban voltak, vagy Lőcsén kissé kopottabbak, sórültebbek. így pl. a XII. dísz alsó része Kassán még négyszög alakú volt, ez feltehetően megsérült, s Lőcsén a dísz alja már vízszintes, le lett reszelve. Nagyon jellemző a 22 x 20 mm nagyságú b iniciálésorozatnak kisebb, 20 x 20 mm-es Q iniciáléja, amely Kassán és Lőcsén is megvolt. Hasonló helyen sérült meg az f sorozat D, M iniciáléja. L. Szabó I. 523, I. 564. 4. A kiemelőtípusok ugyan nem kerültek át Lőcsére, de a kassai 8,5 mm-es antikva egyik E betűjét fel lehet ismerni a lőcsei ugyanilyen magasságú 1 A között. A kassai E betű jóval szélesebb, zömökebb, mint az 1 A többi betűi; nyilván tévedésből, véletlenszerűen került a többi vásárolt anyag közé. L. II. 365. címlap, I. 648. szedett iniciáléként. 53. OAL IV. 341. Harmincadj egy zék 1532. 9. p. 54. OAL IV. 342. Harmincadj egy zék 1633. 4. p. 55. Jozef Repcak: Qrty z dejín kniínej kultúry v Levőéi do roku 1918. = Knizniény Zbomík 1964. 79. p. 56. L. Pavercsik Hona: Laurenz Brewer hagyatéki leltára. = MKsz 1977. 178. p., továbbá Iványi i. m. 9. p. 377