AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1980. Budapest (1982)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Lichtmann Tamás: Szintézis kísérlet a 20. századi magyar történelmi regényben. Az Erdély-trilógia a világirodalomban

Nemcsak Bethlen és Báthory kapcsolata hordoz személyes motívumokat, hanem a regény szerelmi szála is Móricz legbensőbb magánügyeinek vetülete. Csak míg Bethlen és Báthory konfliktusa a személyesség átélése mellett is mindvégig megőrzi a történelmi hitelesség látszatát és illúzióját, addig a szerelmi konfliktus uralomra jutása a történelem , ^privatizálódásához", a szerkezet felbomlásához, széteséséhez vezet. Bethlen küzdelme, őrlődése felesége és Báthory Anna között Móricz örök magánkonfliktusának egyik legszebb művészi megfogalmazódása. Károlyi Zsuzsanna a mérték, a család békéje és rendje, a megtartó, de a férfit szárnyalásaiban visszahúzó asszony, Báthory Anna a szenvedélyes szerelem, a rohanó láz, a szárnyalás, a kísértő, vonzó-taszító démon.

43 Anna iránti szerelmében Bethlen természetének gátlásossága, önelfojtása harcol a Báthorytól szerelmi téren is irigyelt gátlástalansággal, élethabzsolással. A vágy, az ösztön időnként áttör a fegyelmezettségen, de végül győz Móricz eredendő férfias szemérme, józansága, önmegtartóztatása. Ebben a konfliktusban érezhető leginkább Móricz fájdalmas emlékezése arra a rajongásból és irigységből szőtt barátságra, amely őt Ady Endréhez fűzte. ,,Pedig az ember: titok. Az ember annyi, amennyi titka van."

44 — vallja Adyt idézve Bethlen-Móricz. A szubjektivitás jelenléte befolyásolja az epikus mű szerkezetét. A IV. Henrik szerkezete akkor sem bomlik meg, arányai hitelesek, harmonikusak maradnak, mikor hosszú fejezetek a király szerelmi konfliktusairól szólnak, mert Heinrich Mann képes a magánélet problémáit is történelmi meghatározottságúvá növelni; Henrik Gábriellé iránti szerelme részévé válik katolikusok és hugenották történelmi harcának, minden szerelmi kalandja a történelmi konfliktusok keretein belül marad, Medici Máriával kötött házassága is politikai tett, általában minden magánjellegűnek látszó motívum, epizód történelmi eredetű és meghatározottságú. Henrik legszemélyesebb problémái is hiteles történelmi keretben, hiteles motívumként jelennek meg a regény lapjain, és ez a mű szerkezetét, bármennyi epizód dúsítsa is, ezer apró szállal erősíti. Móricz magánkonfliktusai viszont kívül maradnak a történelmi meghatározottság keretein, így a történelmi regény szerkezetét is gyengítik. A szubjektív személyességet nem tudja kellőképp objektiválni és felolvasztani az adott epikus környezetben; ez okozza a trilógia aránytalanságait. E két történelmi regény abban is rokon egymással, hogy egyik sem szakít az epika realista hagyományaival, a klasszikus értelemben vett regényszerűséggel. Hiteles történelmi anyagot dolgoznak fel, rendkívül alapos történelmi forráskutatás előzi meg megírásukat, cselekményalakításban, jellemalkotásban, környezetfestésben és nyelvi megfogalmazásban teljes hitelességre, történelmi hűségre, hangulatfelidézésre törekszenek. A részletekben való hűségre törekvés és az új szubjektív történelemszemlélet egyidejű jelenléte olyan esztétikai különösségeket hoz létre, hogy például Móricz hiteles forrásokban kutatta fel azt is, milyen volt Báthory Anna hajszíne, ugyanakkor az alak egész lénye, regénybeli jelleme az író képzeletének és 43. Czine Mihály elemzésének felhasználásával. Czine Mihály: M. Zs. Bp. 1968. 44. Móricz Zsigmond: Erdély. 999. 1. 608