AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1980. Budapest (1982)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Szelestei N. László: Kalendáriumaink a 18. században

Gassoviense, míg a kassai nyomda a jezsuiták kezében volt, évenként közölte az általa nyomtatott és még kapható kötetek katalógusát. Ugyanígy a Calendarium Zagrabiense is, azonban a benne található katalógusban más nyomdák termékei is jelen vannak. Hochmeister 1781-re, Nagyszebenben németül kiadott kalendáriumában a Németországban 1779—1780-ban megjelent, legjobb, legszükségesebb könyvek annotációs ismertetését adta a szászok kezébe. Johann Joseph Turnier besztercebányai nyomdász 1795. évi német nyelvű kalendáriumában (Institoris úr árulta Pesten a Kecskeméti kapunál) a nyomda termékeinek 10 tételes jegyzéke előtt nyomdáját ajánlja a könyvet kiadni szándékozó embereknek. Magyarnyelvű kalendáriumainkban csak a század utolsó két évtizedében találkoztunk könyvhirdetésekkel. A győri kalendárium 1783-ban A Magyar Könyv-Ház-ból elé tett töredék-kel Sándor István munkájához igyekezett vevőket toborozni. „Ez a könyv három szakaszokra terjed és Pozsonyban Landerer Mihálynál nyomattatik." A győri nyomda a kalendárium nyomtatásakor a pozsonyi Landerer felügyelete alatt állt, ez az oka e szokatlan reklámozásnak.

66 1788-tól már e kalendáriumban is ,,A győri typographiában lévő könyvek" jegyzéke szerepel. Ugyanígy 10—15 tételes jegyzéket közölt a váci kalendárium. Hochmeister új könyveinek lajstroma kiadói kötésre nyomtatva jelent meg. Trattner nyolcadrét alakú kalendáriumában hirdeti az általa kiadott Zsebkalendáriumot és Kis István pesti könyvárus Kis ujnyi kalendáriumocská\éX (1795, 1799). V. KALENDÁKIUMBELI BEJEGYZÉSEK A vizsgált kalendáriumok többségében volt tulajdonosuk gazdasági, határidős, időjárási és családi bejegyzéseivel találkoztunk leggyakrabban, de nem ritka a politikai és művelődéstörténeti szempontból fontos feljegyzés sem köztük. Ennélfogva a kalendáriumokat nemcsak ritkaságuk miatt értékeljük nagyra (a fennmaradtak között sok az unikum, s legalább 30%-ra tehető azon kiadások száma, melyet csak bibliográfiákból ismerünk, és/vagy jogosan feltételezzük, hogy kinyomtatták). Most csak néhány érdekesebb bejegyzést említünk meg. Kecskeméten a Megyei Levéltárban őrzik a városi magisztrátus hatáskörébe tartozó ügyek feljegyzéseivel ellátott kalendáriumokat. Többnyire Győrött nyomtatták őket, s magyar nyelvűek. Kecskemét egyébként Komárom mellett a magyar nyelvű kalendárium-terjesztés központja volt a 18. században. Egészen más jellegű az Országos Levéltárban őrzött Calendarium Tyrnaviense-sor. A bejegyzések a magyar kamara tisztviselőitől származnak. A kamarai ügymeneten kívül néha országos ügyekről is tájékoztatnak. A rendkívüli csapások és különleges események (királylátogatások, vadászatok) leírása mellett főleg Pozsony történetére vonatkozó adatokat jegyeztek fel a tisztviselők. Néhány érdekesebb közülük: a Lőrinc-kapu előtti Szent Flórián-szobor consecrálása (1732. júl.); a turris ad domum praeto66. Vö. a 12. sz. jegyzet, 34—35. lapjaival. 33 OSZK Évkönyve 1980 513