AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1980. Budapest (1982)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Szelestei N. László: Kalendáriumaink a 18. században

lések ellen. 1790-ben a következő kérdést teszi fel a kalendarista: „A csillagok forgásából meg lehet-é előre határozni az egész esztendőre az idők járását?" A válasz egyértelmű nem. „Miért teszik hát fel a kalendáriomban minden hétre az idők járását? — A köz népnek való kedvezésből, akik magok nem értvén a dolgot azt hitték, hogy azok a tudósok, akik a csillagoknak forgásit és azokban esni szokott fogyatkozásokat sok esztendőkkel előre hiba nélkül felvetik és megmondják, azok az idők járását is meg tudnák határozni; holott nincsen ma egy is azon tudósok közül, aki azt állítaná maga felől, sőt inkább nevetik ezek magokban azoknak együgyűségeket, akik ezt tartják ő felölök. A kalendáriom író is jól tudja ezt; hanem hogy a kalendáriom elkeljen, magát az emberek vélekedésekhez alkalmaztatja s némely hétre jó időt tészen, másra esőt, s igen könnyen megeshetik, hogy azon a héten valamelyik nap eső lészen." Úgy látszik tehát, hogy üzleti szempontok arra késztették a nyomdászt, hogy „azoknak a kedvekért, akik az efélékben gyönyörködnek" — miként az 1793-ra szóló kalendáriom írja — az asztrológiai jelentés szokásos jövendöléseit ne hagyja el. (Korábban ezt láttuk más toldaléktípusok esetében is, amelyekhez a közönség hozzászokott.) 1797-ben szintén megismétlődik az „érdemes olvasó" felvilágosítása. „... Főrégens a Saturnus lesz ... melyekhez képest most is azt mondjuk, amit az 1793. esztendőbéli kalendáriumban nyilván mondottunk, hogy a kalendáriumban nem Szentírás az, amit a földnek termékenysége felől bécsúsztattak csak azért, hogy a köznép annál jobban kapjon rajta — de hogy a régi szokásnak valamit áldozzunk, ím ez esztendőnek régensét kimutattuk. Ne nézzünk mi a planétákra, hanem az egy élő Istenre, ő adhat nékünk bő bort, búzát, gabonát, ha a mindennapi buzgó könyörgés és szorgalmatos mezei munka tőlünk el nem maradnak, amelyek a köztünk uralkodó hibás vélekedéseknek lassanként való kigyomlálására legbizodalmasabb eszközök." 1805-ben: „... mivel sem a könyvnyomtatónak, sem a kalendaristának hatalmában nincsen, hogy a planétákat kezeivel forgathassa, avagy azokkal kereskedhessek; azért az idén is csak csupa gondoló forma vélekedésekkel biztathatjuk az olvasókat." Patzkó 179l-re kiadott kalendáriumában szinte szó szerint ezeket írta. „. .. mivel az sem a könyvnyomtatónak, sem a kalendaristának hatalmában nincsen, hogy a planétákat kezeivel forgathassa, vagy azokkal kereskedhessek, azért az idén is meg kell vallanom, hogy semmi bizonyost nem írhatok, hanem csak csupa merő gondolom forma vélekedéseket." Hasonló típusú megjegyzésekkel más kalendáriumokban is találkozunk a század második felében. 508