AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1980. Budapest (1982)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Szelestei N. László: Kalendáriumaink a 18. században

Spaisernek a szabadalom értelmében hasznos fizikai, gazdasági, természetrajzi és más hasonló, színvonalas cikkeket kellett közzétennie, amelyek a nagyszombati egyetem professzorainak tollából származnak. A kalendáriumokat és a címtárakat is köteles az egyetem nyomdájában előállíttatni.

57 Spaiser e szabadalom birtokában egy évtizeden át érdekes kísérletet tett a kalendáriumok színvonalának emelése érdekében. Magyar, német és latin nyelven is megjelentetett kalendáriumaihoz ugyanazt a mellékletet csatolta. A toldalék előtti Reá-Intés szövege: „Némelyek fognak csudálkozni, hogy a felvett szokást elhagyván semminemű uralkodó planétát fel nem jegyezünk; hogy meg nem mondjuk, Jupiter vagy Mars légyen-é amaz a fő régens, kinek hatalmas igazgatásától hideg és meleg, esős és tiszta napok függnek; hogy utoljára az uralkodó planétának sugárzó forgásit ki nem magyarázzuk, jövendölvén, s jelentvén minemű reménységgel táplálhassuk magunkat mind az hadra vagy békességre, mind pedig az időre és termékenységre nézve. De reménylem: az ilyen fogyatkozást rosszul nem veszik, akik észreveszik, hogy eddig is sokan efféle jövendöléseket csak az elhatalmasodott szokásnak kedvéért befogadták, távul lévén, hogy azokat hitelre méltóknak állítsák. Mi pedig úgymint az olyan szokásnak követésére semmiképpen nem köteleztetvén okosabbnak és tanácsosabbnak tartjuk, hogy haszontalan cikkelyek eltávoztassanak, és helyettek kegyes olvasóinknak több idő hagyattassék a következendő tudósabb és hasznosabb materiáknak elolvasására. Mindazonáltal ha valaki jövendölésékhez úgyannyira ragaszkodik, olvassa el az elöl járó kalendáriomoknak leveleit, látni fogja Venusnak [Marsnak stb.] (aki ezen jelenvaló esztendőre fő régensnek állíttatik) és egyéb planétáknak naponként feljegyzett állapotját. Éljen vele, amint fog tetszeni." A magyar nyelvűek közül a következők voltak a kezünkben: 1778, 1781, 1782, 1783, 1786. A hiányzó évek közül az 1779., 1787. és 1788. éviek latin, az 1784. és 1785. éviek pedig német nyelvű változatban álltak rendelkezésünkre. Mivel ezek a változatok egymásnak tükörfordításai, a sorozat teljesen rekonstruálható. A címlapon megígért tudós, hasznos matériák a következők: „A magyar királyok nemekrül és idejekrül írt tudósítások K[atona] I[stván] által." E folytatásokban közölt történeti mű királyonként tárgyalja a magyar történelmet. 1778-ban, az első rész végén még a következő intés szerepel: ,,Mivel azon írók, kiknek bizonyságival élek, magyar nyelven fenn nincsenek; az ő könyveik részeit, cikkelyeit, leveleit, melyeket a deák tudósításban feljegyzettem, itten kihagytam." Ugyanez áll a németben is. A következő években azonban mindkét nyelvű változat — és természetesen a latin is — közli a kritikai apparátust. Katona István művének ezt a rövid változatát más kiadásban nem találtuk meg. Mint érdekességet jegyezzük meg, hogy a német változatban a 12. tudósítás (II. Gézáról) az 1783., és az 1784. éviben is szerepel. Sajnos az utóbbi évből latin és magyar változat nem áll rendelkezésünkre. Mivel németül a 57. OSZK Kézirattár, Fol. Lat. 103. f. 260. 504