AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1980. Budapest (1982)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Szelestei N. László: Kalendáriumaink a 18. században

sikerült kézbevennünk. Az 1740. éviben a naptár a verzókon található, a rektókon pedig az alábbi cikkelyeket olvashatjuk: „Januarius tractat de situ coeli in Hungária et atmosphaerae constitutione, Februarius ágit de meteoris in Hungária passim obviis, Martius proponit naturam et constitutionem telluris Hungáriáé, Április disserit de variis Hungáriáé animantibus, Május occupatur circa vegetabilia, arbores et plantas passim obvias, Junius repraesentat aquas Hungáriáé in genere, Julius proponit aquarum Hungáriáé naturam et variam constitutionem, Augustus continuat discursum de variis aquarum Hungáriáé virtutibus, September considerat montes Hungáriáé insigniores in genere, October contemplatur promontaria vinifera et vina Hungáriám celebria, November sistit fodinas minerarum variarum per Hungáriám obvias, December concludit discursum de metallis, mineris aliisque fossilibus." Hasonlót ígér a szerző 174l-re is: „statum patriae nostrae naturalem", akkor azonban aktuálissága miatt a belgrádi béke pontjait közölte. Az 1740-es években a latin nyelvű győri toldalékot néhányszor Torkos József írta. 1748-ban a Győr és Komárom között talált rómaikori sírkövekről értekezett. A magyar nyelvű kalendáriumok a század első felében még kevésbé számolhattak olyan olvasóközönséggel, amely hasonló témájú toldalékokat értékelt volna. Német nyelven már korábban, az 1760-as években megjelentek a hazát ismertető sorozatok. Landerer budai kalendáriumában 1769-ben a magyarországi folyók leírását adja, 1780-tól pedig a Historische Nachricht von denen merkwürdigsten Orten und den Produkten der Gespanschaften des Königreichs Ungarn című folytatásos sorozatot. 1787-ben a Sibyllinische Weissagung in einem Crackauer-Calender cím Haus und Wirtschafts Kalender~re változik, a vármegyék leírása azonban tovább folytatódik. A Pozsonyban 1779-ben nyomtatott Landerer-kalendárium végighalad az ország négy részének (Dunántúl, Dunáninnen, Tiszántúl, Tiszáninnen) vármegyéin hasonló formában, természetesen nem annyira részletesen, mint a budai sorozat, az egész ország leírása azonban így is meglehetősen terjedelmes. Löwe 1786-ra németül kiadott kalendáriumában Fiume topográfiai leírását és Erdély új felosztásának ismertetését találhatjuk. 1753-ra Landerer Ó és új magyar jövendő mondó című kalendáriumában Magyar Országnak szakasztott igaz leábrázolásá-t adja, de ez inkább csak ügyes üzleti húzás, mint komoly leírás. Mindenesetre a bevezető vers után rövid ismertetést is ad, majd végighalad a vármegyéken, felsorolja a várókat, a fő- és alispánok neveit. A bevezető vers néhány sora: Ez ama szép haza, aki mindenekkel, Mint a bimbós tavasz illatos füvekkel, Vagy a kalászos nyár szép búza fejekkel Bővelkedik, s vagyon híre is ezekkel. Az egész Európát láthad (!) itt egy kertben... 488