AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1980. Budapest (1982)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Pavercsik Ilona: A lőcsei Brewer-nyomda története a 17-18. században, II.

Dietericus: Institutiones Rhetoricae 1657 Scharf: Manuale logicum 1660 Praecepta Bhetorices 1675

34 Látjuk tehát, hogy Lorenz Brewer tíz esetben írta ki az impresszumban a saját kiadást: egy jogi, egy prédikációskötetnél és nyolc tankönyvnél. Úgy tűnik, a tankönyveknél ekkor még nem volt megszokott a nyomdász kiadói szerepe, ezt külön hangsúlyozni kellett. Később a lőcsei tankönyveknél általánossá válhatott, nem kellett külön kiírni az impresszumba. Feltűnő, hogy Samuel már csak egy könyvre írta rá: saját költségével, éppen egy a lőcsei jezsuita gimnázium számára készült tankönyvre. Bizonyos, hogy a kezdeményezés nem tőle indult ki: a „typis et sumptibus Samuelis Breweri" valószínűleg azért került a címlapra, hogy egyértelmű legyen, hogy a tankönyv nemcsak a megrendelőnél, hanem a nyomdásznál is kapható. Lorenz Brewer idejében a Lőcsén megjelent tankönyveket eleinte megrendelésre nyomtathatták, később, kb. az 1640-es évektől általában a nyomdász saját kiadásában. A népszerű kegyességi művek utánnyomásának költségeit szintén a nyomdász fedezte; a széphistóriáknak, oktatóverseknek is a nyomda volt a kiadójuk. Lorenz Brewer adta ki saját költségén a Keresztyéni Énekeket (1) és Mihálykó János Keresztyéni istenes és aitatos imádságok c. művét is (3, 29). Mindkettőhöz ő írt ajánlást, feltehetően egy korábbi kiadásból átvéve, hiszen az egyiket Károlyi Zsuzsanna fejedelemasszonynak ajánlotta (hét évvel a halála után), a másikat Nyári Krisztinának, Thurzó Imre feleségének akkor, amikor már katolizált, s Eszterházy Miklós felesége volt.

35 Nem tartjuk valószínűnek, hogy ezekről az eseményekről Lorenz Brewer ne tudott volna; inkább reklámfogás lehetett a magas pártfogókhoz intézett ajánlás. Lorenz Brewer Máriássy Pálhoz szóló latin nyelvű ajánlásával jelent meg az 1627. évi magyar kalendárium.

36 (A Michael Picker lőcsei kereskedőhöz intézett ajánlást már az előző közleményben ismertettük.) A naptárak is a nyomdász saját kiadásában jelentek meg, annak ellenére, hogy a 17. század közepéig gyakori volt, hogy a szerkesztő vagy a nyomdász tekintélyes pártfogónak ajánlotta. Nemcsak egyes könyvek kiadása, hanem fordítások létrejötte is kapcsolódik Lorenz Brewer személyéhez. Szenei Molnár Albert Ziegler Discursus de summo bono c. művét Lorenz Brewer ismételt kérésére fordította le magyarra. A nyomdász a fordítás illendő jutalmát is megígérte.

37 Ugyancsak Lorenz Brewer kezdeményezte Sebald Heyden Formulae puerilium colloquiorum c. latin—német tankönyv szlovák változatának az elkészíté34. Szabó I. 672 = 11. 511., II. 512,

1. 696 = 11. 540, II. 541,

1. 719, II. 689, II. 703, II. 730, II. 732, II. 879, MKsz 1930. 309. p., II. 1362. 35. Ő. 786. 36. MKsz 1929. 98. p. 37. Szabó I. 594. Modern szövegkiadása: Szenei Molnár Albert: Discursus de summo bono (Értekezés a legfőbb jóról). S. a. rend.: Vásárhelyi Judit. Bp. 1975. 90. p. 24* 371