AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1980. Budapest (1982)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Pavercsik Ilona: A lőcsei Brewer-nyomda története a 17-18. században, II.

sét: a háromnyelvű, ifj. Jifík Tranovsky által szlovákra fordított tankönyv 1655-ben jelent meg Lőcsén.

38 Az 1650-es években fordult a lőcsei nyomdász III. Ferdinánd magyar királyhoz, hogy a magyar törvények kiadására privilégiumot nyerjen. III. Ferdinánd 1654. augusztus 1-én kelt leiratában Lorenz Brewer „szenátornak és tipográfusnak" engedélyezte a törvények kiadását és árusítását. A leirat szövegéből egyértelműen nem, de a lajstromból kiderül, hogy ez a törvénygyűjtemény Werbőczy műve, amely azonban nem az 1650-es években, hanem 1660-ban látott napvilágot. A késedelem okát nem tudjuk, annyi azonban bizonyos, hogy az ismert magyarországi privilégiumokat ezzel a lőcsei szabadalommal is ki kell egészítenünk.

39 Még egy érdekes adat Lorenz Brewer idejéből: az 1639-ben Votivae acclamationes in nuptias.. . Johannis Mautneri... címmel Johann Mautner kassai rektor esküvőjére megjelentlakodalmi versnek Valentin Gevers kassai könyvkereskedő volt a kiadója, a nyomtatás költségeit ő fedezte.

40 Samuel Brewer csak egyetlen — katolikus — könyv címlapjára tette ki mint kiadó a nevét, pedig számos könyv kiadása kapcsolódik hozzá. A tankönyvek, széphistóriák éppúgy, mint apja idejében, azonkívül a korábbinál nagyobb arányban a kegyességi művek utánnyomása. Láttuk, hogy az 1660-as évektől kezdve a protestáns vallásos irodalomnak nem volt mecénása: így a protestáns vallásos munkák kiadásának költsége a nyomdászra hárult. Samuel Brewer nevéhez fűződik egy fordítás létrejötte is: az ismeretlen szerzőtől származó Isten gyermekeinek gyöngyöcskéje c. mű szlovák fordítása Daniel Sinapiustól (114). Az 1683-ban megjelent mű előszavában Sinapius leírta, hogy „Samuel Brewer lőcsei tipográfus azon buzgó szeretetből, mely Isten dicsőségének terjedése, s azon jóindulatból, mely a kevés könyvvel bíró szlovák egyházak iránt benne él", a könyv kiadására vonatkozólag előzőleg megbeszélést folytatott vele.

41 Samuel Brewer javításaival jelent meg Kegelius tizenkét idvösséges elmélkedések című művének 1668. évi kiadása is.

41A 18. századi lőcsei nyomtatványok jelentős részének a nyomda lehetett a kiadója, akár protestáns kegyességi műről, akár tankönyvről vagy kalendáriumról volt szó. Lényegében csak az alkalmi nyomtatványok, a tudományos művek és a korábban említett két katolikus hitbuzgalmi mű nem tekinthető Johann Brewer saját kiadásának, a többi nyomtatvány feltehetően az ő költségén jelent meg. Sőt: olyan esettel is találkozunk a már említett Comenius-tankönyvön kívül, amikor Johann Brewer csak a mű kiadója volt, nyomtatója nem: Cellarius négynyelvű (latin—német—magyar—szlovák) szótárának kiadására Johann Brewer királyi privilégiumot szerzett 173438. Szabó II. 829. 39. A privilégium teljes szövegét Iványi Béla közölte: Könyvek, könyvtárak, könyvnyomdák Magyarországon. II. rész. 1601 —

XIX. sz. Kézirat. MTA Könyvtára Kézirattára MS 5301/5. A többi jogi privilégiumról 1. Gulyás i. m. III. rész 128—129. p. 40. Szabó II. 543. 41. Szilády i. m. 162—163. p. 372