AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1980. Budapest (1982)
IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Pavercsik Ilona: A lőcsei Brewer-nyomda története a 17-18. században, II.
tudományos műve a szepességi németekről 22 , valamint több, igen terjedelmes joggyűjtemény kiadása (15, 68, 48). A 17. században (az alapítás utáni néhány évet nem számolva) a lőcsei könyvkiadás az 1660-as években volt a legalacsonyabb szinten. Elsősorban a magyar nyelvű vallásos irodalom kiadása csökkent igen nagy mértékben. Ettől az időtől kezdve jelentősebb szerepet kapnak a már korábban megjelent lőcsei könyveknek utánnyomásai (77, 79, 80, 81). A protestáns (itt elsősorban evangélikus) vallásos irodalomnak kevés új alkotása született, az evangélikus szellemi élet fejlődése már az erőszakos ellenreformáció előtt megtorpant. Ennek egyik nagyon fontos-oka az lehetett, hogy a Felvidék keleti részének vallási erőviszonyai ekkor már döntően átalakultak, a nagyhatalmú arisztokrácia, s a nemesség egy része is visszatért a katolikus egyház kebelébe, így a protestáns vallási irodalom elvesztette pártfogó rétegét. Ez a folyamat már az 1650-es években észrevehető, már akkor csökkent a mecénások száma, 1659 után pedig egyáltalán nem ismerünk olyan Lőcsén megjelent protestáns vallásos művet, amelynek kiadását mecénás segítette volna. A vallási erőviszonyok gyökeres változását mutatja az is, hogy ekkor már nyíltan megjelentek Lőcsén katolikus vallásos művek Gyöngyösi Chrisostomus Jánostól Wesselényi Ferenc nádor és Szécsi Annamária támogatásával . 22a A magyar nyelvű vallásos könyvkiadás tehát a korábbinál jóval kisebb szerepet töltött be, ugyanakkor megjelent már néhány német nyelvű hitbuzgalmi mű Lőcsén. [Chemnitius: Selige Sterbekunst (72), Langsfeld: Epistolisches Gébeihbüchlein stb.] 23 A szlovák nyelvű vallásos könyvkiadás, amely az 1630-as évek közepén indult meg Lőcsén, végig nagyjából azonos szinten maradt. Ebben az időben számottevően növekedett a disputációk és az alkalmi költészet termékeinek kinyomtatása. Az 1660-as években több mint másfélszer annyi disputáciot nyomtattak Lőcsén, mint addig együttvéve. A már korábban felsorolt gimnáziumokon kívül még készültek a kassai, pozsonyi evangélikus gimnáziumok és az eperjesi protestáns főiskola részére. Még nagyobb mértékben növekedett az alkalmi nyomtatványok száma: az 1660as évtized 183 lőcsei nyomtatványából 88 volt dicsőítő, lakodalmi vers vagy halotti búcsúztató. Ezen irodalmi értékkel nem bíró versek kinyomtatására szinte az egész Felvidékről érkeztek megrendelések: nagyrészük Szepes és Sáros vármegyéből (a lengyeleknek elzálogosított 13 városból is), de szép számmal a bányavárosokból, sőt még a nyugati határszél közeléből, Pozsonyból, Sopronból is. Szerzőik elsősorban papok, tanítók; a vezető egyházi és világi értelmiség közös külföldi tanulmányok során megalapozott személyes kapcsolatait ezen a módon is tovább ápolta. A korábban főleg főurak, nemesi családok részére készült alkalmi nyomtatványok egyre inkább a polgársághoz, az egyházi és világi értelmiséghez szóltak. (A gazdag polgárság 22. Az újságlevél: Szabó I. 640. L. A magyar sajtó története I. 1705 — 1848. Szerk. Kókay György. Bp. 1979. 34. p. — Frölich műve: Szabó II. 576. L. Pukánszky i. m. 352. p. 22a Szabó I. 1024. 23. Pukánszky Béla: Nachdrucke deutscher Erbauungsschriften aus ungarländischen Offizinen des 17. Jahrhunderts. = Gutenberg Jahrbuch 1931. 247. p. 365
