AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1980. Budapest (1982)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Pavercsik Ilona: A lőcsei Brewer-nyomda története a 17-18. században, II.

anyagi „áldozatkészsége" e művecskék nyomtatási költségeinek fedezésében ki is merült, nagyon ritka ebben az időben, hogy egy gazdagabb polgár jelentős, irodalmilag értékesebb mű mecénása lett volna.) Az 1660-as évek lőcsei könyvkiadásáról összességében elmondhatjuk, hogy a könyvkiadás „felhígult", elszaporodtak az értéktelenebb művek. Milyen változást hozott a lőcsei könyvkiadásban az erőszakos ellenreformáció, a protestáns egyházak „gyászévtizede"? A várakozással ellentétben nem hozott feltűnő változást. A könyvkiadásban nagyobb súlyt kaptak ugyan a katolikus művek, de még mindig háttérbe szorultak a protestáns szellemű könyvek mögött. Ekkor jelent meg Lőcsén a század egyik legnépszerűbb katolikus ájtatos műve, Pázmány Péter imádságoskönyve (93), továbbá Nyéki Vörös Mátyás ,,. . .Jóra intő Tsengetyűje", Kiss Imre jezsuita páter prédikációi,

24 katolikus tankönyvek a jezsuita gimnázium hallgatói számára (90, 96, 98, 102, 105) stb. De továbbra is napvilágot láttak Lőcsén protestáns kegyességi művek: sok korábbi mű utánnyomása (85, 103, 108, 89, 100, 94, 104, 95, 109 stb.), valamint új vallásos művek is, például a Mennyei tárház kulcsa (106), vagy a Lilium humilitatis.. . (107), amely a protestáns egyház siralmas helyzetét érzékelteti. Az 1673-as szigorú cenzúrarendeletet láthatóan a Brewer-nyomda sem tartotta be. Lehetséges, hogy ez a kassai jezsuiták könyvkiadásának helyzetével függ össze: nekik ugyanis nem volt állandó nyomdájuk, hol Kassán, hol Lőcsén rendelték meg egy-egy mű kinyomtatását, rá voltak szorulva a környék protestáns műhelyeire. Alkalmi nyomtatványokat ebben az időben egyáltalán nem nyomtattak Lőcsén, hiszen szerzőik, a protestáns papok, tanítók száműzetésben voltak. Disputációt sem: ettől az időtől kezdve megszűnt a protestáns gimnáziumok vizsgatételeinek kinyomtatása; ami keveset Lőcsén még megjelentettek, az a kassai jezsuita gimnázium és akadémia részére készült (ill. a Thökölykorszakban az eperjesi főiskola részére). A protestáns gimnáziumoknak az erőszakos ellenreformáció utáni nagyon kedvezőtlen anyagi helyzete nem tette lehetővé a disputációk kinyomtatását. A 17. század utolsó két évtizedének és a 18. század eleje protestáns vallásos könyvkiadásának jelentősége az 1630-as, 1640-es évekéhez hasonló. Ekkor talált utat — német műveken keresztül — Magyarországra a Haliéból kiindult pietista kegyesség irányzata, amely jelentősen fellendítette a protestáns énekköltészetet és kegyességi irodalmat. Az időszak kezdete egybeesett a protestáns vallásszabadságot ismét biztosító Thököly-felkeléssel, vége pedig a vallási felekezetek megbékélését célul kitűző Rákócziszabadságharccal. A lőcsei könyvkiadásban különösen az énekeskönyvek számának gyarapodása szembetűnő. A magyar és szlovák nyelvű énekeskönyvek után a Brewer-nyomda az 1680-as években nyomtatott először német nyelvű énekeskönyvet. A nyomtatott német nyelvű hivatalos egyházi énekgyűjteménye a magyarhoz és szlovákhoz képest fél évszázadot késett: ennek oka az volt, hogy a 17. század közepéig a szepességi lutheránus egyházban a latin nyelvű énekek voltak túlsúlyban, csak 1656-ban váltották fel a latin 24. Szabó I. 1217. 366