AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1980. Budapest (1982)
IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Pavercsik Ilona: A lőcsei Brewer-nyomda története a 17-18. században, II.
jelentős (főleg a magyar nyelvűnél, de a szlováknál is), azonkívül néhány tudományos műnél. Az eddigi rövid ismertetésből is láthatjuk, hogy lutheránus és kálvinista szellemű művek egyaránt megjelentek Lőcsén, ami arra enged következtetni, hogy a nyomda nemcsak szűkebb (lutheránus) környezete számára dolgozott, hanem szélesebb környezete, a Felvidék és az Erdéllyel határos részek kálvinista gyülekezetei számára is. Ez a politikai viszonyokon alapuló vallási „engedékenység" természetesen nem terjedt ki a katolikus könyvek nyomtatására. Ilyenekre a nyomdász csak titokban, impresszum kitétele nélkül vállalkozott. 19 így került ki a lőcsei sajtó alól az első nagyjelentőségű katolikus énekgyűjtemény, a Cantus Gatholici (51) Kisdi Benedek egri püspök támogatásával, s néhány iskolai meghívó a szepesváraljai jezsuita gimnázium előadásaira. A nyomdász azonban kerülte olyan könyvek megjelentetését, amelyek túlságosan magukra vonták volna az egymással harcoló felekezetek figyelmét: vitairatot szinte alig nyomtatott (csak két kisebb jelentőségű latin nyelvűt) 20 , s nem a teológiai műveket, hanem a nagyobb tömegeknek szánt, népszerű vallásos irodalmat helyezte a könyvkiadásban előtérbe, ami szintén abból adódott, hogy a nyomda kevéssé volt egy egyházi vagy tudományos centrumhoz kötve. A lőcsei nyomda iskolai könyvkiadása is a tipográfia meglehetősen széles hatókörét bizonyítja. A disputációkra, meghívókra magától értetődően rá volt nyomtatva, hogy mely iskola számára készült: így tudjuk, hogy a lőcsei nyomda jó kapcsolatban volt a besztercebányai, rózsahegyi, körmöcbányai, zsolnai, eperjesi, lőcsei protestáns gimnáziumokkal. A tárgyalt időszak lőcsei könyvkiadásában ki kell emelnünk még a széphistóriák, oktató versek, népszerű prózai elbeszélések viszonylag magas számát. Lorenz Brewer két ízben adott ki história-sorozatot 21 : 1630 és 1650 körül. A bibliai, regényes témájú, történelmi históriák, regényes elbeszélések mellett korabeli eseményekről tudósító históriával is találkozunk: Lupuj vajda históriájával 1653-ból. Ugyanilyen szerepet töltött be az első magyar nyelvű újságlevél is, amely 1634-ben jelent meg Lőcsén Wallenstein árulásáról. Ez időszak könyvkiadásából figyelmet érdemel még David Frölich 19. Kivétel ez alól két katolikus nyomtatvány (dicsőítő vers) 1632-ből, ill. 1634-ből (II. 479, II. 491.), amely feltehetően a város tudtával jelent meg Lőcsén, mégpedig akkor ill. nem sokkal azután, hogy Peter Zabler lőcsei evangélikus lelkész kiátkozási ügye zajlott. Röviden összefoglalva az eseményeket: Peter Zabler és két evangélikus paptársa felbontott egy házasságot; a szepesi prépost erről értesülvén, feljelentette őket az esztergomi főegyházmegyénél. Pázmány Péter érsek a három papot Nagyszombatba idézte; a megyegyűlés és az elzálogosított 13 város kormányzója, Stanislaw Lubomirski is ellenezte a szentszék előtti megjelenést, így az idézettek nem jelentek meg Nagyszombatban, mire az érsek egyházi átokkal sújtotta a három prédikátort. Lőcse polgársága és a megyei nemesek attól tartottak, hogy az átok kihatással lesz kereskedelmük alakulására, ezért egyezkedni kényszerültek a szepesi préposttal. Hosszútóthy László végül 1633. márciusában 50 arany és 4 tallér ajándék fejében feloldotta a papokat az egyházi átok alól. Az említett két lőcsei nyomtatvány Pázmány Péternek, ill. Hosszútóthy Lászlónak volt ajánlva. Az eseményekről 1. Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szélességben. Bp. 1922. 233 — 238. p. 20. Szabó II. 639, II. 661. 21. A históriasorozatokról 1. Pavercsik Ilona: Néhány impresszum nélküli lőcsei nyomtatvány megjelenési idejének meghatározása. = MKsz. 1978. 360 — 361. p. 364
