AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1980. Budapest (1982)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Wix Györgyné: Az állományi teljességre törekvés lehetőségei és korlátai. (A patriotika gyűjtés hiányainak retrospektív pótlása)

Novellyra. Bp. 1923-má módosultan már fel is lelhettük, s ismét egészen recens gyarapodásnak bizonyult. Ez a fajta, a kutatás szintjét megközelítő, adatpontosítás már csak a bibliográfusnak okozhat örömet, aki egy gondosan megszerkeszthető címmel növeli gyűjtését, a gyarapítónak azonban aki csak hiánykataszterébe biggyeszt egy újabb, lelőhely nélküli cédulát, mert pontosítása nem mindig esik egybe egy már meglevő művel, aligha jelent sikerélményt. Most mellőzzük e bibliográfia külföldi adatait (amelyek egyébként elszomorítóan nem rendelkeznek nyomtatványi ,,háttérrel" az OSZK állományában), mert a hazai anyag teljességével foglalkozunk. (Már ti. e tanulmány foglalkozik azzal, mert gyarapítási szinten igyekszünk e hiányainkat mikrofilmen bepótolni.) A hazai szerzőkkel kapcsolatban kb. ugyanazt állapíthatjuk meg, mint az előzőkben tárgyalt első-kiadás-bibliográfia adatairól : ritka kivétellel teljes az OSZK állománya, s inkább feltárási problémák adódnak, mint tényleges „fehér foltok". Ráadásul, szocialista irodalomról lévén szó, e könyvészetben egy-egy szerzőnek nem is valamennyi műve szerepel, hanem csak a témába illők, s így felesleges párhuzamok adódnának e szerzők életművének összeállítása során. A személyi bibliográfiák e — meglehetősen felületes — vizsgálatából általánosítható tanulságok: — Teljesség szempontjából nem sok többletet ígérnek, feltéve, hogy nem csupán a könyvkatalógus, hanem a különgyűjtemények szintjén és bibliográfiai pontosítás segítségével keresünk; — Lelőhely terén nem nyújtanak segítséget, hiszen életműfeltárás és nem kézbevételhez való segítségnyújtás az elsődleges céljuk; — Munkaigényességük — bár egyetlen szerző művéről lévén szó, rendkívül gyorsan megközelíthetőnek tűnnek — az adatok ellentmondásossága, egy-egy irodaimári felületesség vagy tévedés átöröklése vagy egyéb ok folytán, olykor meg az OSZK katalógusainak erdejében való tévelygés következtében, aránytalanul nagy. Ráadásul minden irodalmi adatot mégegyszer verifikálni kellene, mielőtt keresni kezdenénk, nehogy nem létező, esetleg már megcáfolt létezésű művek keresésével még az OSZK tekintélyét is romboljuk. Szakbibliográfiák, témabibliográfiák Egy szaktudomány, egy téma bibliográfiája nem minden esetben lehet hasznos a mi igényeink tekintetében. Akárcsak a személyi bibliográfiák, minél nagyobb, minél teljesebb anyaggyűjtésen alapszik egy-egy ilyen összeállítás, minél több segítséget nyújt a kutatónak, annál kevésbé használható, többnyire, egy esetleges hiányjegyzók összeállításához. Ez paradoxnak tűnhet, de természetes, hiszen mást keres a kutató és mást a kutatót a könyvtár minél teljesebb állományával szolgálni kívánó könyvtáros. így aztán egy igen gazdag bibliográfia, amely levéltári forrásokat, kéziratokat is felölel, tanulmányokat is tüntet fel, folyóiratokat, gyűjteményes köteteket is elemez, mutatói segítségével gyorsan eligazítja a kutatót, ám a számára fontos tételek kiszűrésében nem támogatja a könyvtárost. (Gondoljunk 191