AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1980. Budapest (1982)

II. A könyvtári munka elvi és gyakorlati kérdései - Zircz Péter: A könyvtári szakfelügyelet

Hazánkban az állami felügyelőségek kialakulása — kisebb vargabetűvel, amit a felszabadulás előttről átörökített felügyelőségek (ipari, vadászati, halászati stb.) átmeneti működése, majd szervezetük átalakítása igényelt — a szocialista államigazgatás kifejlődésével párhuzamosan valósult meg. Űjtípusú felügyelőségként alakult meg a munkavédelmi felügyelet (1949). Ezt követte a közegészségügyi felügyelet létrehozása (1951), az Állami Kereskedelmi Felügyelet (1952), a bányászati felügyelet intézményének, az Autófelügyeletnek stb. a megalakulása. Az állami felügyeletek kialakulásának története azt mutatja, hogy az állami felügyelet eme intézményének a létrejötte lényegében az 1949—1951 közötti évekre, vagyis a szocialista államrendszerünk kifejlődésének éveire esik. Fejlődésének történetéből két fő tanulság vonható le (mindkettő nemcsak hazai, hanem külföldi vonatkozású is): 1. Az állami felügyelőségek szervezeti-jogi kérdéseinek módjával kapcsolatban lényeges, hogy a szabályozásnak jogi-normatív formában kell történnie s ennek során nem csupán az alapvető anyagi-jogi viszonyokat, hanem az eljárási jogviszonyokat is szabályozni kell. A szabályozás szintjével kapcsolatban fontos, hogy a szabályozás a legmagasabb szintű — törvényi — legyen. 2. A felügyelőségek hatékony működésének előfeltétele, hogy felépítésük centralizált legyen, csak így valósítható meg a központi akarat egysége, minden helyi befolyástól és érdektől mentes végrehajtása, nem utolsó sorban a felügyeletek feladatai megoldásához szükséges anyagi, technikai és pénzeszközök gazdaságos és célszerű felhasználása. Szakfelügyelet „A szakfelügyelet" alatt az irodalomban és a jogalkotásban azt értik, hogy az államigazgatási szervek rendszerében az egyes szakigazgatási szervek más szakigazgatási szervek rendszeréhez tartozó egységek működését figyelemmel kísérhetik, vizsgálhatják, e körben tevékenységük megvalósítására meghatározott jogosítványokkal rendelkeznek." (Török) A szakfelügyeleti jogkör azért létezik, mert adott ágazat (alágazat) területén a szakmai szempontok érvényesülését a főprofilú ágazat szervei részére egyes jogosítványok megadásával kívánják biztosítani, és az alárendeltségre tekintet nélkül összhangot teremteni az azonos szakmai mű ködést végző egységek között. „Hatályos jogunkban a szakfelügyelet mint önálló tevékenység nem ismeretes, hanem csak mint a már tárgyalt ágazati irányítás része." (Szamel) A szakfelügyelet tehát részint rokon a speciális felügyelettel, részint eltér tőle. Rokon annyiban, hogy az adott szaktevékenység egészére kiterjed, függetlenül attól, hogy a felügyelt egységek mely ágazati főhatóságnak vannak alárendelve. Megkülönbözteti a speciális felügyelettől viszont — mint az előbbi idézetből kitűnik — a működés oka és célja. Mint említettük, a szakfelügyelet az ágazati irányítás része. Az ágazati irányítás fogalma a gazdaságirányítás új rendszerének bevezetése nyomán honosodott meg. Az alapjogszabályt e tekintetben a 2027/1967. (V. 28.) 109