AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1980. Budapest (1982)

II. A könyvtári munka elvi és gyakorlati kérdései - Zircz Péter: A könyvtári szakfelügyelet

azonos) vonásokkal rendelkezik. Az a vélemény látszik azonban a legáltalánosabbnak, amely a felügyelet és az ellenőrzés közötti különbség lényegét az ellenőrzött, illetőleg a felügyelt szervekhez való viszony különbözőségében látja. Felügyeletről ilyen értelemben csak ott lehet szó, ahol ezt nem alárendelt szervekkel szemben gyakorolják. Egyesek lényeges megkülönböztető vonásnak tartják az ellenőrzés és a felügyelet tárgya, illetve tárgyi terjedelme közötti különbséget is, ilyen értelemben a felügyelet szükségképpen csak törvényességi felügyeletként nyilvánulhat meg, szemben az ellenőrzéssel, amely nemcsak törvényességi, hanem célszerűségi is. A szovjet Zgyir különbséget tesz „inszpekcija", „nadzor", „inszpektyirovanyije" és „kontroll" között. Az „inszpekcija" kifejezés meghatározott állami felügyelőségek (például: Glavnaja Inszpekcija po Bibliotyecsnomu Gyelu = Könyvtárügyi Főfelügyelőség) számára foglalódott le. A „nadzor"-t a szerző a felügyelet legáltalánosabb megjelölésére használja (tehát nemcsak államigazgatási, hanem ügyészi, bírói felügyeletként is). Az „inszpektyrovanyije"-t (a felügyeleti tevékenységet) gyűjtőfogalomként értelmezi, amely magában foglalja a ,,nadzor"-t, a ,,kontroll"-t (vagyis az ellenőrzést), a végrehajtás-ellenőrzését („proverka iszpolnyenyija) és végül az „inszpektyrovanyije"-t (szűkebb értelmében: a felülvizsgálatot). „Inszpekcija" alatt a jogi (szovjet) szótár az államigazgatási szervek sajátos fajtáit érti, amelyek „arra hivatottak, hogy az igazgatás meghatározott ágaiban megállapított szabályokat ellenőrizzék, és amelyekben az ellenőrzési funkció néhány államigazgatási jogosultsággal (bírság kiszabása, fegyelmi büntetés alkalmazása) kapcsolódnak egybe". Az „inszpekcija"-k kategóriájába sorolja a speciális felügyelőségeket: az autófelügyelőséget, az állatorvosi, az egészségügyi, bányaműszaki, kereskedelmi stb. felügyelőségeket. Visszatérve Zgyir munkájára, érdemes megállapítanunk, hogy szerzőnk a tágabban értelmezett „inszpektyrovanyije" jellemző vonásait a következőkben határozza meg: a) operativitás, felettes szerv utasításainak közvetlen, helyszíni ellenőrzése és közvetlen segítségnyújtás, b) a szervezeti kérdéseknek a helyszínen való megoldásához szükséges jogosítványokkal való rendelkezés, c) a feltárt hibák gyors és hatékony megszüntetése, d) a társadalom bevonása a hibák megszüntetésébe. Zgyir ugyanakkor az „inszpektyrovanyije"-t az állami ellenőrzéstől is elhatárolja: a megkülönböztetés leglényegesebb jellemzője az, hogy az állami ellenőrzés a szovjet állam egész területét átfogja (szemben a felügyelettel, amely csak meghatározott területeire terjed ki) és, hogy az állami ellenőrzés önálló helyet foglal el az államigazgatási szervek rendszerében. A lengyel irodalomban az ellenőrzés és a felügyelet megkülönböztetése ügyében egységes a vélemény: felügyeletnek a hatósági jogosítványokkal járó ellenőrzési jellegű tevékenységet tekintik. A felügyelet fogalmának meghatározása a magyar szakirodalomban is problémákat vet fel. A szakirodalomban meglehetősen nagy vitát kavart a tsz-ek állami irányításának kérdése, nevezetesen, hogy e vonatkozásban az állami irányítás és az állami felügyelet fogalmai fedik-e egymást, és, hogy mi tartozik a felügyelet fogalomkörébe. Szakirodalmunk mára kialakult állásfoglalásai részint e vita tanulságainak köszönhetők. 106