AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1980. Budapest (1982)

II. A könyvtári munka elvi és gyakorlati kérdései - Zircz Péter: A könyvtári szakfelügyelet

3. Biztosítja a tanácsnak és szerveinek hatásköri túlsúlyát a nem tanácsi szervekkel szemben (kimondva, hogy a lakosságot közvetlenül érintő államigazgatási feladatok a tanács hatáskörébe tartoznak). 4. Kifejezésre juttatja azokat a sajátosságokat, amelyek — funkciók és feladatok tekintetében — a megyei és a helyi tanácsok között előfordulnak. A tanácstörvény egyik jelentős újítása, hogy a tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szervei számára irányító-felügyeleti jogkört biztosított. Továbbra is maradtak azonban olyan államigazgatási szervek, amelyek nincsenek a tanácsok alá rendelve. Az ilyen — kizárólag centrális — szervek például: az ún. területközi szervek (vasút- és postaigazgatóságok), a tanácsoknak alá nem rendelt vállalatok egyes területi egységekbe kitelepített irányító-felügyeleti szervei. A harmadik tanácstörvény rendelkezéseivel mintegy párhuzamosan jogalkotásunk azzal is kiterjesztette a tanácsok hatáskörét, hogy egyes államigazgatási feladatokat ellátó szervek fölött — bár nem vonta a tanács igazgatási jogkörébe — a tanács végrehajtó bizottsága számára irányítófelügyeleti jogkört biztosított. Ilyenek a különböző szinteken működő: földhivatalok, tűzoltó parancsnokságok, illetékhivatalok. A tanácstörvény nagy jelentőséget tulajdonít a tanácsok és a nem tanácsi szervek együttműködési kérdéseinek. Az alapelv ezzel kapcsolatban az, hogy 1. kölcsönösséget biztosítsanak a két fél között, és ugyanakkor 2. felruházzák a tanácsokat mindazokkal az eszközökkel, amelyek elengedhetetlenek a lakosság szükségleteinek biztosításához. Az együttműködés három síkja: a) tömegszervezetekkel (e vonatkozásban — elsősorban a Hazafias Népfront szerveivel — a megállapodásos forma ajánlott, b) bíróságokkal, ügyészségekkel, fegyveres testületek helyi szerveivel és c) a tanács területén működő intézetekkel, vállalatokkal. Az utóbbiak vonatkozásában az együttműködés formái: — egyeztetik, összehangolják a feladatokat, koncepciókat; — a tanácsok beszámolókat kérhetnek a nem tanácsi szervektől a lakosságot érintő tevékenységükről, — a tanácsok ellenőrizhetik a nem tanácsi szervek tevékenységének azt a részét, amely a lakosság szükségleteit hivatott kielégíteni, — a tanácsok felhívhatják a nem tanácsi szerveket valamely fogyatékosság megszüntetésére, javaslatot tehetnek a nem tanácsi szervek mulasztást elkövető vezetőinek felelősségre vonására, — a lakosság szükségleteit ellátó — nem tanácsi alárendeltségű — vállalat, intézmény létesítése esetén a nem tanácsi szerveknek előzetesen ki kell kérniük a tanács véleményét, — a kölcsönösség elve alapján: a tanács is köteles tájékoztatni a nem tanácsi szerveket a tevékenységüket érintő kérdésekről. A tanácsok központi irányítása A tanácsok hagyományos (első és második tanácstörvény) — centralizált — irányítási modelljét az jellemzi, hogy a döntéseket zömmel az irányító szerv hozza, s döntéseinek realizálását határozataival, utasításaival, ellen104