AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1980. Budapest (1982)

II. A könyvtári munka elvi és gyakorlati kérdései - Zircz Péter: A könyvtári szakfelügyelet

— Szervezeti szempontból az államigazgatás az igazgatás általános fogalmának egyik szelvénye, amelynek az igazgatás egyéb területeihez képest sajátos vonásai vannak. Összegezve: Száméi az államigazgatást szervező-végrehaj tó-rendelkező tevékenységként definiálja, hangsúlyozza azonban, hogy definíciója csak akkor világos, ha az előbbi „bővítményeket" is hozzáadjuk. A fenti fejtegetések kiegészítéseként meg kell jegyeznünk, hogy szervezéstudományi (igazgatástudományi) szempontból az igazgatás (államigazgatás) számos további definíciója forog közkézen. A legkülönbözőbb — általános igazgatástudományi, ,,normativista", szervezetszociológiai stb. megközelítés könyvtárnyi irodalmára való tekintettel ezek ismertetését mellőzzük. Az érdeklődőnek — kitűnő bevezetésként — Szentpéteri István monográfiáját ajánljuk tanulmányozásra. Irányítás és vezetés A vezetés tevékenység, működés, amelyet alanya, tárgya, célja és tartalma különböztet meg egyéb tevékenységi formáktól. Szamel szerint: „Minden szervezetben, amelyen belül igazgatási szervezet van, a vezetés az igazgatási szervezethez tartozik, éspedig úgy, hogy annak csúcsán helyezkedik el." Vagyis: a vezetés alanya kimagasló pozíciót elfoglaló része az igazgatási szervezetnek (és a vezetőből vagy a vezetők testületéből áll). A vezetés tehát része is az igazgatásnak, de sajátos jogosítványokkal rendelkezik, amelyek magát a működő szervezetet érintik: a vezetés tárgya ugyanis maga a szervezet, annak igazgatási egységeivel együtt, hiszen a vezetés az igazgatási egységeket is „igazgatja". (Természetesen annak közbejöttével, annak előkészítő munkája segítségével.) A vezetés célja a szervezet zavartalan, eredményes működésének a biztosítása. A vezetés tartalma azonos az igazgatáséval (tehát: tájékozódás, tervezés, koordináció, munkamegosztás, döntés, ellenőrzés). A vezetés és az igazgatás tartalmi összefüggéseivel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy az igazgatás valamennyi tartalmi elemével kapcsolatban létezik speciálisan vezetői feladat- és hatáskör, amelynek általános kifejezési formája a döntési jogosultság. Az irányítás felsőbb fokozatú szerv által alacsonyabb fokozatú szerv irányában kifejtett vezetői tevékenység, amelynek hatása a közvetlen vezetés áttételével érvényesül. Az irányítás és a vezetés tartalma lényegileg egybeesik, ugyanez áll a kétféle tevékenység céljaira is. Különbség közöttük alanyukban és tárgyukban van: az irányító tevékenység alanya a felettes szerv, tárgya az alacsonyabb fokozatú szerv(ek). Előfordul, hogy az irányítás több síkon, több fokozatban érvényesül, különbséget kell tehát tenni a közvetlen és a közvetett irányítás között, az elhatárolás alapja nem a feladatkör, hanem a hatáskör. Megkülönböztetünk elvi és operatív irányítási tevékenységet, az előbbi nem konkrét ügyek eldöntésével, hanem az ehhez szükséges szervezeti intézkedések és útmutatások biztosításával foglalkozik. Az operatív irányítás az alárendelt szervek működésébe való beavatkozást jelenti. 100