AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1980. Budapest (1982)

II. A könyvtári munka elvi és gyakorlati kérdései - Zircz Péter: A könyvtári szakfelügyelet

A komplex definíciók közül kiemelkedik Marx meghatározása, amely szerint: az államigazgatás az állam szervező tevékenysége. A szovjet állam- és jogelméletben két vélemény az uralkodó: az egyik szerint államigazgatásnak minősül a szovjet állami szervek egész végrehajtó-rendelkező tevékenysége, a másik nézet szerint csak a szovjet alkotmány által államigazgatásinak, tehát végrehajtó, rendelkező szerveknek deklarált állami szervek végrehajtó-rendelkező tevékenysége azonos az államigazgatással. A főbb magyar definiálási kísérletek előbb az igazgatás fogalmát próbálják meg tisztázni. Kovács szerint: „Igazgatáson azt a társadalmi tevékenységet értjük, amely megteremti meghatározott feladatok megvalósításának előfeltételeit, és egyben a maga speciális eszközeivel biztosítja is e feladatok megvalósítását az annak teljesítésére jogosítottak és kötelezettek által." Vagyis: az igazgatás a társadalmi munkamegosztás folyamatában mindig annak az adott feladatnak meghatározása és gyakorlati, közvetlen megvalósítása között helyezkedik el, amelynek teljesítésére az adott igazgatási tevékenység irányul (tehát maga a feladatmeghatározás éppúgy nem igazgatási feladat mint a feladat megvalósítása maga sem!). Mielőtt rátérne az államigazgatás definíciójára, Kovács különbséget tesz az állam külső és belső igazgatási viszonyai között. Minthogy az (állami) üzemeken belül döntések csak az adott szervezeten belül jogosíthatják vagy kötelezhetik a szervezethez tartozókat, az állami termelőegységek nem tekinthetők államigazgatási szerveknek (a terminus eddig használt értelmében). Különbséget kell tehát tenni a közhatalmat gyakorló államigazgatás és a közhatalmat nem gyakorló államigazgatás között. Míg az előbbit kitűnően kifejezi a magyar közigazgatás szó, addig e kettő együttes kifejezésére az állami igazgatás kifejezés használatának bevezetését javasolja (amely értelemszerűen magában foglalná az üzemigazgatást is, amelynél az állam tulajdonosként lép fel). A fentiek alapján az igazgatás következő területei különböztethetők meg: 1. Közhatalmi igazgatás (közigazgatás). Ide sorolandó a közhatalmat gyakorló államigazgatási szervek külső és belső igazgatási tevékenysége, valamint azoknak a társadalmi szerveknek az igazgatási jellegű tevékenysége, amelyek közhatalmi funkciók gyakorlására jogosítványt kaptak. 2. Társadalmi igazgatás alatt értendők a különböző társadalmi szervek belső igazgatási tevékenysége. 3. Állami igazgatás az összes állami szervek belső és külső igazgatási tevékenysége. 4. Magánigazgatás. Szamel szerint az államigazgatás fogalmának meghatározásánál államijogi nézőpontból kell kiindulni, de figyelembe kell venni szervezési szempontokat is (komplex meghatározás). Ennek megfelelően: — Állami-jogi nézőpontból az államigazgatás végrehajtó-rendelkező tevékenység. Ezen belül a rendelkezés államigazgatási normatív aktusok kibocsátásából áll, minden egyéb államigazgatási tevékenység pedig a végrehajtáshoz tartozik. 7* 99