AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Havasi Zoltán: Nemzeti fejlődés és internacionalizálódás az Országos Könyvtár történeti perspektívájában

Az internacionalizálódásnak azonban a szocializmusban vannak új és sajátos vonásai is. Az egyik az, hogy a szocializmus az osztálykizsákmányolás társadalmi bázisának felszámolásával egyben megszünteti a nemzeti elnyomás és kizsákmányolás társadalmi bázisát. Igaz, a szocializmus csak megteremti a nemzeti elnyomás teljes megszüntetésének lehetőségét, a lehetőségből akkor lesz valóság, amikor a nemzetek kapcsolata minden tekintetben a szocialista elveknek megfelelően alakul. Az internacionalizálódás másik sajátos vonása a szocializmusban, hogy a nemzetek közötti együttműködésnek, valamint a népek nemzetközi közösségének új, magasabb formáit alakítja ki. A szocialista világrendszer országait objektíve összeköti a bennük épülő társadalmi rendszer alapvető azonossága. A szocialista nemzeti könyvtárak sajátosságait kutatva, a marxizmusleninizmus történetisége és osztályelmélete szerint csak arra a következtetésre juthatunk, hogy a nemzeti könyvtári sajátosságokat a nemzetek kialakulásának történetében, a nemzeti könyvtári szocialista megkülönböztető vonásokat a szocialista nemzetté válás körülményeiben lelhetjük fel. 2. Ha pedig arra keressük a választ: mi a szerepe az ideológiai-politikai tényezőknek a nemzeti könyvtárak fejlődésében, illetve ideológiai, kulturális tényező-e a nemzeti könyvtár a szocialista nemzeti fejlődésben, ugyancsak a történeti megközelítéstől várható eredmény. Ahogy az emberi társadalom fejlődésének tanulmányozása bizonyítja, a társadalmi átalakulásoknak technikai-gazdasági és ideológiai-politikai oldala különböztethető meg, illetve fonható szükségszerű összefüggésbe, úgy a tudomány, általában a kultúra eredményeinek társadalmi jellegű érvényesülési körét is a technikai-gazdasági környezet és a társadalmiideológiai-politikai viszonyok külön-külön is befolyásolják, illetve együttesen szabják meg. Számolnunk kell azzal, hogy a kultúra fejlődése a gazdasági-társadalmi fejlődésnek a függvénye ugyan, de ez a függőség nem egyszerű, egyirányú és egyértelmű determináció csupán. A kultúra adott állapotába beleszövődik az előző társadalmi formációkból örökölt kulturális hagyaték és a társadalmi tudat szövetébe már azoknak az új elemeknek a fonalai is belefutnak, amelyek az eljövendő események menetére, az új kulturális viszonyokra utalnak. Ha a könyvtárak általában közreműködnek a tudományos ós technikai haladás eredményeinek adaptálásában, a tudomány és a mindennapi élet kapcsolatának erősítésében (technikai szféra) és közreműködnek a tudomány és a kultúra kapcsolatának erősítésében (kulturális szféra), akkor minden bizonnyal a nemzeti könyvtárak elsőrenden ideológiai és kulturális intézményeknek tekintendők a szocializmusban. Feltételezve a szakkönyvtárak rendszerét, nem a termelő tevékenység közvetlen szolgálatára hivatottak, hanem az olyan szaktudományos kutatás, az olyan tájékoztató tevékenység műhelyei, amelyekben a tudományos ismeretek növelésére (történeti kutatások) vagy új kutatási területek felfedezésére (a jövő távlatainak a kutatása) irányul a figyelem. 93