AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Havasi Zoltán: Nemzeti fejlődés és internacionalizálódás az Országos Könyvtár történeti perspektívájában

A technikai fejlődés mai időszakában, a szükségképpen anyagi és érdekszempontokat érvényesítő technicizált világban, a technikai gondolkodás a dolog természetéből következve kozmopolita jellegű. Mi szívesen átvesszük a Nyugattól a fejlett technológiát, ám nem vesszük át egész értékrendszerét, mert eszményeink szerint a személyiség sokoldalú, harmonikus fejlődését tűztük ki célul egy teljesebb műveltségeszmény jegyében. A művelődés demokratizmusa, a műveltségi színvonal emelése, a közművelődés, az oktatás fejlődése nélkül nem léphetünk előbbre a szocialista építésben. A burzsoáziának emberöltők kellettek ahhoz, amit mi a szocialista nemzeti fejlődés évtizedeiben elértünk. Az emberiség történelme során megteremtett értékeinek napjaink valóságába történő beépítésére csak a szocializmus körülményei között nyitott a lehetőség. A szocialista nemzeti könyvtárak sajátosságainak meghatározásában szerepet játszik az értékek és hagyományok értelmezésének szocialista jellege. A történeti tapasztalatok szerint: a burzsoázia, szűkebb osztályérdekei folytán, a nemzeti hagyomány egész értékkészletét nem is ismerhette fel. A szocialista hagyományértelmezés teljesebben és nagyobb felelősséggel törődik a múlt értékeivel, mert a dolgozó népet tekinti minden általános emberi és nemzeti érték jogos örökösének. A burzsoázia felfogása továbbá azért is korlátozottabb, mert elsősorban azt helyezte előtérbe, azt népszerűsítette, ami a hagyományban a többi nemzettől eltérő, sőt azokkal szembeállítható. A nemzetköziség elvét valló szocialista nemzetben viszont a nemzeti hagyomány humánus értékeire tevődik a hangsúly, s előtérbe kerül a nemzeti hagyomány azon elemeinek az értékelése, amelyek nem eltávolítanak, hanem közelítenek más nemzetekhez. A szocialista nemzeti könyvtár egyik ideológiai és kulturális küldetése, hogy a jövőt formáló jelenben, a közgondolkodásban — a jelent és jövőt támogató — olyan hagyományőrzést erősítsen, amely képes a folyamatosság biztosítására, hagyomány és szocializmus összekapcsolására. A másik ideológiai és kulturális küldetés: a nemzeti könyvtár részben adjon alkalmat és feltételeket a jövő távlatainak kutatására általánosan, részben maga legyen egyik kutatóhelye az olvasási kultúra és a könyvtári kultúra prognosztizálásának. Ebben a kettős küldetésben nyerhet új értelmet az 1919es Magyar Tanácsköztársaságnak az a direktívája, hogy ,,a Nemzeti Múzeum Könyvtára nagy muzeális könyvtárrá volna kifejlesztendő. A magyar nyelvű s magyar dolgokra vonatkozó nyomtatványok teljes gyűjteménye volna, inkább a jövő kutatója és a múlt történetírója számára szolgáló dokumentumraktár, mint a jelen élő eszköze." 3. A könyvtári szakirodalomban rengeteget olvashatunk a nemzeti könyvtár állományáról, arról, hogy a hazai nyomdatermékeket maximális teljességgel gyűjti, arról, hogy hogyan valósul meg az a fontos társadalmi szerep, amelyet a nemzeti könyvtár az adott ország népessége kulturális kincsének őrzőjeként betölt. Sokat vitatkozunk: a szocialista nemzeti könyvtár archiváló szerepe lehet-e ugyanaz, mint a burzsoá nemzeti könyvtáré. 94