AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Havasi Zoltán: Nemzeti fejlődés és internacionalizálódás az Országos Könyvtár történeti perspektívájában

konfliktusokat szül. Az imperializmusban a nagyhatalmak elnyomják a világ nemzeteit. A világ országainak többségében működő nemzeti könyvtárak a külföldi kiadványok teljességének gyűjtését gyakorlati nehézségek miatt sem valósíthatják meg, de azért sem, mert a XIX. és XX. század fordulójára elvileg is, speciális könyvtári szakmai szempontból is elavulttá válik az egyetemes gyűjtőkörű könyvtár koncepciója, illetve a külföldi és hazai szakirodalom teljességének a nemzeti könyvtár keretei közötti biztosítása. A nyomdatermékek és más információhordozók megjelenésének szakadatlan növekedése minden ország számára a profilozott szakkönyvtárak rendszerének megteremtését követeli. A XX. században bekövetkezett az a felismerés, hogy ha egy könyvtár mindent gyűjt, akkor semmiből sem lehet jó gyűjteménye. Az általános gyűjtőkörű nagykönyvtár, a szuperkönyvtár koncepcióját az idő túlhaladta. Csak a nagyhatalmak lehetnek képesek — minden bizonnyal azok is a gyarapításban ésszerű korlátozásokat érvényesítve — nemzeti könyvtáraik gyűjtését a világ szakirodalma feletti áttekintéssel biztosítani. Másképpen érvényesülnek a nemzeti fejlődés és az internacionalizálódás történelmi tendenciái a szocializmusban, mint a kapitalizmusban. A forradalmi munkásosztály harca, ha nem is tartalmában, de formájában nemzeti. Minden ország munkásosztályának először saját burzsoáziáját kell legyőznie, s nemzeti osztállyá kell emelkednie, önmagát nemzetté kell szerveznie. Több országban a szocialista forradalom összefonódott a nemzeti függetlenség kivívásával, illetve megvédésével. Egyes népek számára pedig éppen a szocialista forradalom győzelme teremtette meg a nemzetté válás lehetőségét. De azokban az országokban is, ahol a nemzet — a polgári nemzet formájában — már korábban létezett, a szocialista forradalom számos általános nemzeti feladatot oldott meg a történelmi lemaradás felszámolása, a nemzeti gazdagság és a nemzeti kultúra fejlesztése terén. A szocialista országok nemzeti könyvtárainak sajátosságait kutatva, ezt a történelmi folyamatot világosan kell látnunk. A szocialista forradalom eredményeként gyökeresen átalakult a nemzet belső szociális struktúrája, a nemzet kapitalista nemzetből szocialista nemzetté alakult át, vezető ereje a munkásosztály lett. Ezzel új lehetőségek nyíltak meg a nemzeti élet fejlődése előtt. A nemzeti erőforrások mozgósítása és felhasználása ugyanakkor elengedhetetlen feltétele, követelménye a szocializmus építésének és megerősödésének. A nemzeti lét, a — most már szocialista — nemzet virágzása és fejlődése tehát szükségszerű történelmi tendenciája a szocializmus fejlődésének is. A szocializmus ugyanakkor tovább folytatja és magasabb fokra emeli a társadalom életében az internacionalizálódás történelmi tendenciáját. E folyamat alapja a szocializmusban is a termelőerők fejlődése és növekvő mértékű internacionalizálódása. A termelőerők internacionalizálódásának jelenlegi fokán a nemzetközi munkamegosztás lehetőségének kihasználása, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztése minden országnak alapvető érdeke; kényszerítő erőként érvényesül ez a nemzetközi kapcsolatok fejlődésében, a különböző társadalmi rendszerű országok között is. 92