AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)
III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Németh S. Katalin: Két Bethlen Kata dráma a 20. században
elbeszélt párviadal történetét. A vita pergőbbé tétele érdekében Németh László nem idézi szó szerint a Bethlen Kata által leírt válaszokat, de az érdekesebb fordulatokat ő is megőrzi. A második jelenetben a vegyes vallású házasfelek közötti viszályokról két módon is képet kaphatunk: Bethlen Kata anyjának meséli el Haller László megváltozását, Haller László megjelenése pedig a házaspár mindennapjaiba ad bepillantást. Németh László itt megváltoztatja Bethlen Kata életének eseményi időrendjét. Az önéletírás nem szól Borbála asszony látogatásáról, és Haller László ellenséges magatartása is csak nevelőanyja halála után mutatkozik meg. A drámában Hallerné beszélgetése leányával és vejével előkészíti Haller László és Kata nagy összecsapását, hangulatilag megteremti a házaspár közötti feszültség kirobbantását. A dráma legsúlyosabb jelenete Kata és László összecsapása, miután Haller Lászlót rokonai a várandós asszony megtérítésére hangolják. Az események összevonásából következik, hogy az önéletírásban Kata asszony már gyermekeit emlegeti, a drámában viszont a döntő összeütközéskor még csak első gyermekét várja. Németh László igazi drámai helyzetet teremt a harmadik felvonás végére időzítve Bethlen Kata félelmetes átkát, amit szó szerint idéz az önéletírás lapjairól: „Én pedig arra kérem az ő Irgalmasságát, hogy esztendő ilyenkorra legyünk elválva egymástól, végyen le az Isten vagy engemet, vagy kegyelmedet. . ." (XXXIII.) Bár az önéletírásban a summázó mondat már a jövőre utal — „melyet a nagy irgalmasságú Isten meg is cselekedett" — éppen itt oldja fel Bethlen Kata a feszültséget, elbeszélve Haller László és rokonsága összeszövetkezésének történetét, majd a novellának is kitűnő humoros barátgúnyolás esetét iktatja az események sorába. Németh László drámájának harmadik felvonása a kettős átok félelmes súlyával terhelten hullajtja le a függönyt, és hangulati könnyítésre immár nincsen mód. A negyedik felvonás rövid összegzése az író szerint „a pestises pünkösdön Isten győzelme és a szerelem haldoklása" 10 . A dráma nyitó képében Haller László már pestistől fertőzötten fekszik, és a cselédség sorra szökik el a járvány sújtotta házból. A lázálmából fel-fel riadó László mellett megjelenik Kata asszony és egy sok halált látott nemesasszony társaságában tesz tanúságot erkölcsi helytállása, kitartása, bátorsága felöl. Haller László haldoklásával éled fel Bethlen Katában a szerelmes féltés és az átok súlya; keménysége, hite azonban erősebb az érzelmeinél. A katolikus férjjel saját református vallása szerint mondatja el az utolsó imádságot. Az Önéletírás nem sokat mutat fel Kata lelkiismeretfurdalásos gyötrelmeiből — „megholt minden pápista ceremónia nélkül. És így a könyörülő Isten az én szívemnek mélységes keserűségéből lett kívánságomat megteljesítette, tőle világi életemet elválasztotta. Elhitetem magammal, hogy őtet is az Isten a maga színének látásával megörvendeztette" (XLIIL). A dráma zárómondata már egy új Bethlen Katát előlegez, azt a hitében megerősödött, immár önálló életet kezdő nagyasszonyt, aki majd képes lesz Erdélyben szigetet teremteni. Azt a Bethlen Katát, aki Haller László halálos ágyánál tudja, hogy hitének szabadságát nyerte vissza egy emberélet árán. 10. Németh László: i. m. 138. 661
