AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Nemeskéri Erika: Cholnoky László pályája

kezdtem a Nyugat számára egy hosszú Horatius-tanulmányt, és háromnegyedrésznyire el is készítettem. (Ez ügyben írtam is Babits úrnak, aki felhatalmazott, hogy a tanulmánykeretében közöljem az ő egyik fordítását is.) Közben ugyancsak azzal a szándékkal, hogy Önnek felajánjam, írtam egy hosszabb novellát is ezen a címen: Hexi lelke. Amikor azonban teljesen készen lett és újra elolvastam, azt határoztam — nem érezvén magamat teljesen biztosnak a dologban, hogy inkább átadom Milotaynak. A novella már meg is jelent az Új nemzedékben, két folytatásban még júniusban. A Nyugattal szembeni munkaprogramom tehát most ez: befejezni Horatiust és megírni azt a pompás, kisebb nevellára való témát, ami ősz fejemben motoszkál . . . Közvetlenül az előtt való napon, hogy eljöttünk, jutottam a Déli Hírlappal megállapodásra, hogy havonkint (100 K — 100 K) egy novellát és egy cikket írok nekik. Az első kéziratot, egy Eridolin című kis műremeket már hétfőn el is küldtem Lázárnak. Itt most vasszorgalommal dolgozom mindennap egészen este 7-ig. Főként az Érdekes Újságnak szóló regényen Adós fizess, amit bátor voltam a szerkesztő úrnak megemlíteni. (Pályázat.) A ,,Szeptember-t (ha még méltóztatik emlékezni szerencsétlen kis drámai remekemre) dolgozom át regénnyé, de persze nagy változtatásokkal, főként pedig okulva az Ön híres tanácsain, amelyek e tökéletlen kis jószág szerkezeti hibáit illették. Közben tervezgetem az Atheneum számára írandó regényt (még egyetlen betű sincs meg belőle és legkésőbb novemberre meg kell lenni; a Múlt és Jövő számára össze kell szerkesztenem egy kisebb ügyet, ami időm aztán marad, az alatt ragasztok egy új novellás kötetet a Táltos számára."

40 Naiv dicsekvése szorgalmával, serény munkájával arra vall, hogy a tevékenységet ily intenzíven mostanában kezdhette, magának is szenzáció, s úgy hiheti, hogy Osvát is így gyönyörködik majd a levelében. Az 1918 nyarán írott levél merő tervezés-láz, s ezt a lelkiállapotot egyrészt a Bertalannak és a Prikknek a sikere (jó visszhangja) inspirálhatta, másrészt élvezi a biztonságos körülményt is, amibe második házassága kezdetén került. De nem sok valósult meg a tervekből. A Horatius-tanulmány soha nem készült el, csak néhány fordítás jelent meg belőle a Nyugatban. A tanulmánynak még a vázlata sem került elő a fennmaradt hagyatékból. Az Érdekes Újság pályázatát viszont valóban megnyerte az Adós, fizess című kisregényével, s még 1918-ban megjelent a Táltosnál egy novellás könyve is, ennek lett Bertalan éjszakája a címe. Amit Szeptember címen emlegetett az Osváthoz küldött levélben, Oberon és Titánia címen szintén 1918-ban hagyta el a nyomdát. Az Athenaeummal kötött szerződése alapján 1919-ben jelent meg a Piroska című regénye. Föltámadt munkakedve tehát mégis hozott eredményeket, s ez anyagi biztonságot jelenthetett már, hiszen az Érdekes Újság pályázatán 600 korona volt a díj, s a Piroska szerződése 4000 koronáról szólott. Ez korabeli szerződésekkel egyenértékű honorárium, és ha az első világháború végére a korona értéke erősen csökkent is, a gyors egymásutánban megjelent munkák szerzői díjai, meg az ebben az időszakban havi- és hetilapokban közlött írásaiért kapott pénzei föltehetően elfogadható körülményeket teremtettek maga és családja számára. 40. OSZK, Kézirattár, Fond 255. 40* 627