AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)
III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Nemeskéri Erika: Cholnoky László pályája
karrierje is egyre emlekedett: megválasztották a város tiszti főügyészének, amit aztán harmincöt éven keresztül meg is tartott, egyben pedig ügyésze lett a veszprémi püspöknek Hornig Károly bárónak és a veszprémi káptalannak is A házaspárnak nyolc gyermeke született: Viktor, Jenő, Mária, Ferenc, Erzsébet, László, Endre, Dezső. Közülük Viktor a negyvenharmadik, Erzsébet, Zelovich Kornél műegyetemi tanár felesége a kommün alatt, negyvenkettedik, Endre mint műegyetemi hallgató a huszonegyedik életévében, Mária és Dezső is pedig még csecsemő korában elhalt és ma így csak három van életben: Jenő, Ferenc és László. És él az özvegye, a nyolcvan éves hófehér hajú asszony is, akit azóta tizenhét unoka vesz körül. Cholnoky László szenior teljesen elszegényedve, testben és lélekben megtörve, hatvanhárom éves korában halt meg Budapesten 1894-ben." 9 „Zseniális, de erkölcstelen: kicsapongó, iszákos, vétkesen könnyelmű, de mindezek mellett végtelenül jó: mindez így együtt egyáltalán nem ritkaság, sőt mintha logikusan összefüggnének, de az ő bujkáló, szemérmes zsenialitása, csodálatosan könnyed, szinte elegáns paráznasága főleg pedig a könynyekig meghatódó, de semmi lemondásra nem hajlandó jósága egészen más volt, mint másoké . . . Az apámról külön könyvet kellene írni." 10 Hanyatlóra fordult tehát a Cholnoky-család sorsa. Amíg a szenior bírta erővel, pénzzel is az életmódot, míg közpályája szilárd ívén járt, nem volt baj. Tisztes, megbecsült család volt a Cholnokyaké Veszprémben. Am az atyai könnyelműség, az alkohol-lerombolta erkölcsi felelősség hiánya meg az úri életvitel kötelező szokásai együttesen már a látszatot se bírták tartani, s mire László ifjúvá serdült, nem maradt a korábbi családi biztonságból, jólétből semmi. ,,A bajok már korán csírába szökkentek, csakhogy nehezen fejlődhettek ki, mert az ő (az atya) minden gyengesége mellett is nagy egyénisége árnyékában tartotta őket, elfedve előlük az éltető napvilágot. A külszín pedig szinte az utolsó napokig változatlan maradt: a jóbarátok ad calendas graeces kiállított kötelezvényeire változatlanul megkapták kölcsöneiket és a vendéglátó asztal úgy roskadozott, mint régen. Mert gyászosan nagy kedvét lelte a vendégseregnek tokajival, somlóival, érmellékivel és csopakival telt smaragzöld ütegek között hullámzó zsongásában pedig gömbölyűre hízott kenetes kanonokok és nehéz öblös kálvinisták, törvényszéki bírák, megyei urak és mások között mindvégig oly idegen volt, mint Andersen hattyúja a kacsák közt." 11 Cholnoky László a családi biztonságba született, „olyankor jött, amikor a famíliája még úr volt és így éppen suhancnak kellett lennie, amikor a família egyszerre csak megdermedt, tehetetlenné vált: akárcsak a fagypont alá hűlt víz egyszerre megdermed, ha valaki megmozdítja az edényt." 12 Gyermekkora még védettségben telik, amiről a Régi ismerős című regényé-ből szerezhetünk tudomást. — Miklós —a regény hőse — alakját magáról 9. A cikktöredékben szereplő halálozási adat téves; életrajzi lexikonok szerint az évszám: 1901. -. 10. OSZK, Kézirattár, Fond 192/9. 11. OSZK, Kézirattár, Fond 192/9. 12. OSZK, Kézirattár, Fond 192/17. 615