AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Nemeskéri Erika: Cholnoky László pályája

Ebből a szűkszavú vázlatból csak annyi sejlik, hogy betegeskedő gyerek volt, tehetséget villogtató gimnazista, majd sokat ígérő ifjú, aki a család hirtelen-váratlan összeomlásakor elvesztette a védettséget, s a nagyváros kiszolgáltatottja lett. Máról holnapra az otthontalan szegénységbe hullott. Nehezen talált önmagára, a személyiségét megérintő — és talán alakítónak is mondható — viszonyok lefelé húzták azt, aki eredendően könnyed volt, s fönn lebegni, egyensúlyozni eredeti viszonyai közt jól tudott, de most látszott meg, hajlama volt a lefelé zuhanásra. Rövid és biztató indulási periódus után önkéntesség is volt abban, ami még nem is volt igazi bukás. Tíz esztendős hány ódás lett belőle, amiből még volt remény és lehetőség a partra kapaszkodásra. Nem tartott sokáig, csak intermezzo lett, fölkapaszkodása. Java művei jelzik élete viszonylag kedvezőbb néhány esztendejét, amiknek elején sikert is jelentő első könyve, a Bertalan éjszakája világít.

5 1879-ben született Cholnoky László Veszprémben. — Kik voltak a Cholnokyak? — hiszen Lászlónak két testvérét is számontartja a magyar művelődóstörténet. Viktor a másik író volt, Jenő a földrajz-tudós. Ennyi lehetőség (alkotóképesség) sejteti a család régi dicsőségét. Tudták ezt a Cholnoky-fivérek! Egyik ősüket Mátyás király 1483-ban hozta Erdélyből, tett meg Kőszeg kapitányának.

6 Mátyás katonája volt hát az első említésre méltó Cholnoky, akinek családja aztán szétszóródott az egész országban. Lászlóék nagyatyja Nagykátán született, s orvos lett belőle. A nagyatyjára emlékezik az író szava: „jóságos orvos, aki zimankós téli éjszakán nemcsak átgyalogol a szomszédos faluba, de orvosságot is visz magával. . .

7

" Pestre, majd. Weszprémbe költözött, s hogy ott is megszerezte magának a köz becsülését, díszsírhelye a bizonyítéka. László atyja ott folytatta, ahol a nagyatya abbahagyta. Az apáról már többet tudhatunk, mert a fiú cikket szánt közleni róla az Érdekes Újság Száz magyar élet című sorozatában. A cikknek Cholnoky László szenior a címe, de nem jelent meg a nevezetes sorozatban, ami inkább az atyát tisztelő fiún múlt, nem az Érdekes Újságon. Ezt kell feltételeznünk, olvasván a töerdékben fennmaradt cikk kéziratát.

8 „Cholnoky László a ma többé-kevésbé ismert Cholnokyak édesapja 1830-ban született Nagykátán, Pestmegyében és a nagy árvíz évében költözött az édesapjával Cholnoky Ferenc orvossal és az édesanyjával Reviczky Karolinnal együtt Budapestre. Amikor itt az egyetemet elvégezte, az egész család Veszprémben telepedett le, ahol ő ügyvédi irodát nyitott. Harminc éves korában vette nőül Zombath Antal győri ügyvéd leányát, aki mint félárva a balatonfüredi szeretetházban nevelkedett. Az ügyvédi iroda gyorsan fellendült; a fiatal fiskális házat, szőlőt, birtokot vásárolt, ami közben 5. Cholnoky László: Bertalan éjszakája. Bp., 1958. 6. Kempelen Béla: Magyar nemesi családok. III. k. Bp., 1912. 7. OSZK, Kézirattár, Fond 192/9. 8. OSZK, Kézirattár, Fond 192/9. — A cikktöredék említi id. Cholnoky László irodalmi munkásságát is: „Mindezeken kívül ő maga is jelentős munkása volt az irodalomnak: Sió álnév alatt ő fordította le először magyarra Monte Christo grófot» Margót királynőt és Pampelon lovagot. Mind a három munkát Ramaczetter Károly adta ki Veszprémben 1868-ban, 7Ö-ben, 72-ben." 614