AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: A csízió ellenlábasai és utóélete

15. ábra. Az éjjeli holdfény hosszát mutató tábla Vácott Szinnyei Józsefnél is ilyen kettősség tapasztalható: előbb az említett Szaitz Antal Mária munkájának tudta,

40 utóbb pedig Veszelszki Antal írásai közé sorolta.

41 Szinnyei ambivalens álláspontja a legutóbbi időkig sem nyert tisztázást, hanem csak megismétlést.

42 Áttekintve a két említett szerző életrajzát és munkásságát a következők állapíthatók meg. A szervita szerzetes Szaitz egyrészt vallási kérdésekkel, másrészt politikával foglalkozott 1746 és 1792 közötti élete során, míg az ún. reáltudományokkal egyetlen névvel ellátott publikációjában sem. Ezzel szemben Veszelszki Antal orvos és botanikus egész tevékenységét a természettudományok területén fejtette ki. 1797-ben, amikor a Huszonöt esztendőre szegődött házi s mezei szolga a váci nyomdát elhagyta, Szaitz már öt éve halott volt, míg Veszelszki ekkor még az élők sorába tartozott. Szaitz egyetlen munkáját sem nyomtatták Vácott, míg Veszelszkitől többet is. Különös figyelmet érdemel az említett könyv 22. fejezetének nyolcadik pontja, amely a gutaütésről szól. Itt a következő olvasható: „Lásd a Vátzi Házi Orvosságot, melly 1795. ott nálam 2-szor jött ki." A hivatkozott művet, Veszelszki Házi orvosságok c. munkáját valóban Vácott nyomtatták 1795ben.

43 Ezek után szinte bizonyosra vehető, hogy a Huszonöt esztendőre szegődött házi s mezei szolga szerzője nem Szaitz, hanem Veszelszki. 40. Magyar írók élete és munkái. XIII. Bp. 1909, 294. has. — A névalak nyomdahiba az előtte szereplő Szaitz Antal nyomán a helyes Szaitz Leo Mária helyett. 41. 40. jegyzet XIV. Bp. 1914, 1170. has. 42. Magyar Életrajzi Lexikon. II. Bp. 1969, 294. és 993. has. 43. PetrikV. 540-541. 453