AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)
III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: A csízió ellenlábasai és utóélete
Megerősíti ezt az is, hogy „Házi és Mezei Szolga" aláírással az évenként megjelenő váci kalendáriumban is rendszeresen jelentek meg cikkek. Ugyanakkor ismeretes az is, hogy éppen Veszelszki írta az 1798. évi naptárban a vásárok idejére vonatkozó felhívást. 433 Veszelszki Antal: Száz esztendős kalendáriom Ügy tűnik, hogy a fentieket csak megerősíti Veszelszki saját nevével ellátott munkája, a Száz esztendős kalendárium, vagyis az esztendőnek XII. hónapjaira alkalmaztatott falusi majoros gazda. A régi és mostani gyűjtemények szerént Veszelszki Antal által. Ez a kiadvány a következő impressziumadatokat viseli: Pesthenn 1799 találtatik Kiss István úr nemzeti könyvárus boltjában (címlapon) és „Budánn nyomtattatott Landerer Katalin betűivel" (zárósorok). A nyolcadrét alakú kötetben 32 számozatlant követően 17—175 számozott, majd a végén egy számozatlan lap található. 44 A terjedelem megjelölésének formája, vagyis hogy a szorosabb értelómben vett naptárrész nem visel lapszámot, de azért — bár ez esetben hibásan, hiszen 16 levél, vagyis 32 lap után a 17. lapszám következik — beletudódik az összterj edelembe, megegyezik a budai Landerer-féle nyomda csízióiban 1833 és 1852 között tapasztalható gyakorlattal. 45 Az előszóként álló ,,Időszámlálás" (A ) tulajdonképpen naptárszámítási ismertetés. ,,A változó ünnepek száz esztendeig mutató táblája" (A 3 b—A 7 a) az 1799 — 1901 időkört öleli fel, és egyben ennek a Száz esztendős kalendáriom-nak címét adta. Ezt laponként hónapokra és azon belül napokra bontott öröknaptár követi (A 7 b—B 5 a), amelyben azonban sem „Cisio Janus", sem fametszet nem található, mint ahogy az egész kötetben nem látható egyetlen illusztráció sem. Az öröknaptárban minden nap mellett a napkeltének és napnyugtának percre pontosan megadott időpontja áll, míg az utolsó rovatokban januártól decemberig különböző aranypénzeknek (pl. körmöci arany) váltópénzre történő átszámítására szolgáló táblázat vonul végig. Hasonló jellegű ,,A 17 krajcárosoknak táblácskája" (B 5 b) és ,,A 7 krajcárosoknak táblácskája" (B 6 a) is. Ismét csillagászati tárgyú ,,A nap- és holdbeli fogyatkozások" táblázata az 1799 — 1900 évkörre (B 6 b—B 7 b). A lapszámozás nélküli, bevezető részt ,,Az esztendőnek négy részeiről" című szöveg zárja (B 8 a—B 8 b) a négy évszakról. Az immár lapszámozással ellátott főrész élén áll: „Szóbeszéd. A kalendáriumban tett régi szokásokról és változásokról" címet viseli (17—28. 1.). Ennek kezdő mondata így szól: „Elsőben az aspectusok avagy a planéták egymáshoz való állásuk, úgy az idők járásától való bizonytalan jövendölések, mellyek ez ideig a kalendáriumban minden fundamentum és haszon nélkül szoktanak volt tétetni, itt egészen kihagyattak". Ez egészen egyértelmű és súlyos kritikája a korábbi csízióknak (öröknaptáraknak) és az egyetlen évre szóló kalendáriumoknak. A további ismertetés is a 18. század asztro43a Hol] Béla: A kétszáz éves váci könyv. [Bp.] 1973, 55 — 56. 1. 44. Petrik II. 316. - OSZK jelzete: 280.464 és Chron. 952. 45. 2. jegyzet 311, 350-351. 1. - M, BA, BB, BD jelű kiadások. 454
