AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Pavercsik Ilona: A lőcsei Brewer-nyomda a 17—18. században I.

nálhatatlanná válik, s így nem érdemes kinyomtatni. A nyomda ilyen körülmények között a kalendáriumok kiadásán túl szinte minden egyéb munkától meg van fosztva.

240 Ez a panasz is éppoly eredménytelen volt, mint a megelőzőek; ezzel szemben a lőcsei jezsuiták újabb akciót indítottak a Brewer-nyomda ellen. Az 1726. július 29-i lőcsei tanácsülésre megidézték Johann Brewert is. A nyomdásznak Joseph Gottwaldt jezsuita páter jelenlétében ki kellett jelentenie, hogy a tipográfiára nincs privilégiuma, viszont a kalendáriumok nyomtatására már van. Gottwaldt az utóbbiról bizonyságot követelt. Ugyanezen tanácsülésen ismertették újból III. Károly 1721-es cenzúrarendeletét is.

241 Az 1730-as években a Brewer-nyomda (egy-két kivételtől eltekintve) már valóban csak kalendáriumokat nyomtatott. 1739 után pedig ezek nyomtatását is beszüntette (az utolsó, 1740-re szóló naptár még 1739-ben elkészült), ami feltehetően annak következménye volt, hogy a kassai jezsuiták műhelye, a keleti országrész vezető nyomdája 1740-ben tíz évre megszerezte a három nyelvű, házi és úti kalendárium kiadásának jogát, s ezzel a lőcsei nyomdát utolsó jövedelemforrásától fosztotta meg.

242 1739 után a hosszú idő óta folyamatosan működő, nagymúltú lőcsei tipográfia már használatlanul hevert: az 1748., 1750. és 1752. évi lőcseinek tartott nyomtatványok ugyanis nem a Brewer-nyomda termékei, impresszumuk hamis.

243 A tulajdonos, Johann Brewer 1744. decemberében hunyt el, hetvenedik életévében.

244 Egyik fia még gyermekkorában meghalt;

245 a másikról semmit nem tudunk, valószínű, hogy ő sem érte meg apja halálát, mert 1748-ban nem említették örökösként. 1748-ban történt ugyanis a következő eset, amelyből képet alkothatunk a katolikus papoknak a protestáns lakossággal szemben elkövetett túlkapásairól is: az elhunyt Johann Brewernek akkor már 58 éves Susanna nevű húga, Hampacher eperjesi orvos felesége tiltakozott a lőcsei tanács előtt amiatt, hogy Ignaz Berger lőcsei plébános Johann Brewer megmaradt javait nem tudni, mi okból zár alá helyezte, egy részét a harmincadhivatalba szállíttatta át, két nagyobb és egy kisebb pénzesládát viszont a templom sekrestyéjébe. Cselekedete az örökösödési jog nyílt megsértése!

246 Susanna más örököst nem említett, elképzelhető, hogy ekkor már ő volt a Brewer-család egyetlen élő tagja. Johann Kriebel eperjesi evangélikus pap, a lőcsei nyomda első történetírója 240. Sashegyi: Az állami könyvcenzúra állandósulása... 337. p. 241. OAL XXI. 30. Tan. jkv. 1726. 29. p. 1726. július 29.-Í bejegyzés. 242. Gulyás: A könyv sorsa.. . III. rész 131. p. A privilégium 1740. december 24-én kelt. 243. A hamis impresszumú lőcsei nyomtatványok: Ács Mihály: Arany lánc 1748 Petrik I. 14. Ács Mihály: A mi Urunk Jézus Krisztusnak... 1748 Petrik I. 15. Ács Mihály: Zengedező mennyei kar... 1748 Petrik I. 15. Evangéliomok és epistolák. .. 1748 Petrik I. 720. Rhenius: Donatus latino-hungaricus... 1750 Petrik III. 221. Doleschalius: Elementa... 1752 Petrik V. 125. 244. SOAL I. 183. Hal. akv. 1684-től. 150. p. 1744. december 6-i bejegyzés. 245. Uo. 101. p.: 1726. szeptember 10.: „Joh. Breuers Söhnl. V. 10 Jahr 5 1/2 Mon." 246. OAL XXI. 42. Tan. jkv. 1747-1750. 99-100. p. 1748. augusztus 30-i bejegyzés. 405