AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Pavercsik Ilona: A lőcsei Brewer-nyomda a 17—18. században I.

nak.

193 Gazdag polgár lehetett: az 1715-ös országos összeírás szerint egy, az 1720-as szerint két háza volt a városban.

194 Foglalkozását és a lőcsei tipográfiában való részesedését a fent említett iratból tudjuk, személye tehát azonos a későbbi lőcsei nyomdásszal. (Az orvos Johann nem lehet, hiszen ekkortájt már 74—79 éves lett volna, ami hihetetlenül magas kor, s egyébként sem írták ki a név mellé a doktort.) Samuel fia tehát jénai tanulmányai után Besztercebányán telepedett le, esetleg házasság folytán. Apja nyomdájával a kapcsolatot megtartotta, elsősorban lőcsei könyvekkel kereskedhetett. Családjáról pontos adatokat nem tudunk, hiszen ilyen korai időből a besztercebányai evangélikus anyakönyvek még nem maradtak fenn. Más forrásból viszont ismerjük Samuel Brewer besztercebányai születésű orvostanhallgató nevét, aki 1747-ben szerezte meg a doktori fokozatot Halléban: elképzelhető, hogy Johann egyik fiáról van szó.

195 Lőcsei részről Samuel Brewer halála utáni másfél évtizedben valóban semmilyen adat nem tükrözi azt, hogy Johann a városban élt volna. A lőcsei háztulajdonosok között csak az özvegy szerepelt: 1700-ban két házzal és 38 földingatlannal, 1710-ben pedig a házakon kívül 30 földingatlannal, tehát a Samuel gyűjtötte nagy vagyont a Rákóczi-szabadságharc nehéz éveiben majdnem maradéktalanul megőrizte.

196 Az 1720-as összeírásban már nem szerepelt. Sophie asszony tehát nem 1705 körül halt meg, mint azt Jozef Repcak az impresszumadatok alapján feltételezte,

197 hanem valamikor az 1710-es évek első felében, hatvan-egynéhány éves korában. Hogy 1699—1705 között az ő nevét viselték a lőcsei nyomtatványok, feltehetőleg azért volt, mert Sophie irányította ténylegesen a nyomdászlegények munkáját, de a „Nyomtattatott Lőcsén, Brewer Zsófiánál" impresszum tulajdonképpen nem lehetett jogos, mert nem egyedül az özvegy volt a tulajdonosa: valószínűleg ezért is változtatták meg az impresszumot Brewer Sámuel örököseire. Vitás ügyekben hol az özvegy, hol Johann képviselték a Brewer-örökösök érdekeit. Sophie asszony hozzáértéssel, kemény kézzel vezethette a nyomdát, s határozottan fellépett a nem fizető adósokkal szemben. így történt ez 1702. júniusában is, amikor panasszal élt Georg Krausz (lőcsei könyvkötő és könyvkereskedő)

198 ill. megbízottja, Johann Jonasch Zinngiesser ellen. Zinngiesser még évekkel ezelőtt könyveket és más anyagokat vett át a Brewer-nyomdától, összesen 375 Ft 23 dénár értékben. Ennek törlesztése nem történt meg, noha új határidőben állapodtak meg, mely szerint a # 193. A külső tanács a már sokat említett képviselőtestület másik elnevezése. Bél Mátyás műve: Lerajzolása a főbb jó Tselekedeteknek. . . Szabó I. 1689b. 194. 1715: Piatea Gram. Joannes Brajer domus 1. MOL Regnicolaris levéltár N 78 1715. évi összeírás. 25. téka. Civitates Corpona, Veterosolium, Neosolium, Libetbánya et Breznóbánya. Lad CC. N. 13. 244. p. 1720: „Circulus 1." és „Platen Granensis" D. Joannes Breuer domus 1. MOL Regn. lev. N 79. 1720. évi összeírás. 25. téka. Civitates Neosolium, Veterosolium, Corpona, Libetbánya et Breznóbánya. Lad EE N. 13. 246, 248. p. 195. Weszprémi i. m. Harmadik száz. Ford Vida Tivadar. Bp. 1970. 365. p., Demkó: A magyar orvosi rend. . . 438. p. 196. OAL XXI. 64. Ingatlan-összeírás 1680-1710. 1700, 1710-es összeírás. 197. Repcak i. m. 81. p. 198. Georg Kraus könyvkötőről 1. a 181. sz. jegyzetet. 394