AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Pavercsik Ilona: A lőcsei Brewer-nyomda a 17—18. században I.

Jakab napi és a Gál napi vásárokon az adós évente 9—9 Ft-ot törleszt, s ha nem, akkor az adósságot Zinngiesser javaiból, minden más hitelezőt megelőzve egyszerre kell kifizetni. Az adós már az első új terminust nem tartotta be, ezért Sophie perre akarta vinni az ügyet. Zinngiesser fondorlattal úgy akart megszabadulni a vádtól, hogy az elhunyt Samuel Brewer írását mutatta fel, hogy ő már az adósság egy részét kifizette. Az elismervény alá volt írva, de idegen pecséttel volt lepecsételve, így annak valódisága a tanácsosok szemében is nagyon kétségesnek tűnt. Ezért a tanács úgy határozott, hogy Zinngiesser néhány jó baráttal keresse fel az özvegyet, engesztelje ki és kérjen tőle halasztást; ellenkező esetben az összeget teljes egészében azonnal meg kell fizetnie.

199 Az ügy további részleteit nem ismerjük. Jellemző lehetett azonban az a mód, ahogy az adós az özvegyet be akarta csapni, hamis írást mutatva fel. 1706. szeptemberében viszont a debreceni Szalántai Szabó János emelt panaszt Samuel Brewer özvegye ellen. Az ügy nem függ össze a tipográfiával, számunkra csak azért érdekes, mert elárulja, hányan dolgoztak akkor a lőcsei műhelyben. Szalántai két évvel azelőtt, 1704-ben Lőcsén Sophie házában volt elszállásolva, s állítása szerint 60 tallérja és Bercsényitől származó útlevele eltűnt. Kérte, hogy faggassák ki Sophie embereit, nem találta-e meg valaki, s nem tartja-e magánál. Mindkét nyomdászlegényt, az inast és a szolgálót tanúul hívták, akik az eltűnt dolgokról semmit sem tudtak, s erre esküt is tettek. A nyomdában ekkor tehát két legény és egy inas dolgozott.

200 A Rákóczi-szabadságharc alatt, 1705-ben a lőcsei Brewer-nyomda felügyelője Bertóthi Ferenc tábornok volt: ő intézte az első magyar újságnak, Rákóczi hadiújságjának, a Mercurius Veridicus ex Hungáriának lőcsei kinyomtatását.

201 A szabadságharc alatti politikai cenzúrának egy lőcsei nyomtatvány áldozatul esett: az 1704. évre szóló lőcsei kalendáriumot Rákóczi rendeletére elkobozták. Lőcse városa ugyanis 1703. november 10-én került kuruc kézre, akkor, amikor a következő évi naptárat már kinyomtatták, amelyben a legújabb eseményeket még kurucellenes szemszögből mutatták be. (A fennmaradt példányok nem tartalmaznak utalást a szabadságharc eseményeire. Feltehető, hogy a kalendáriumot megváltoztatott krónika-szöveggel újra kinyomtatták Lőcsén.

202 Johann Brewer édesanyja betegsége idején, vagy már halála után költözött Lőcsére. Az első biztos adat erről 1715-ből van: ez év május 20-án, Lőcsén kötött Johann házasságot (valószínűleg másodszor).

203 Lőcsén született két fiúgyermeke is: Johann 1716-ban és Michael 1717-ben.

204 (Többről azért nem tudunk, mert 1722 után nem maradtak fenn az evangélikus születési anyakönyvek.) Besztercebányai házait Lőcsére költözése után is 199. OAL XXI. 11. Tan. jkv. 1693-1703. 860-861. p. 1702. június 12-i bejegyzés. 200. OAL XXI. 13. Tan. jkv. 1706. 57-58. p. 1706. szeptember 5-i bejegyzés.' 201. A magyar sajtó története I. 1705 — 1848. Szerk. Kókay György. Bp. 1979. 41. p. 202. Steinhofer Károly: A magyar könyv története. Bp. 1915. I. 34. p. 203. SOAL I. 180. Esk. akv. 1684-1774. 38. p. 204. SOAL I. 175. Szül. akv. 1670-1722. 303, 313. p. 395