AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Pavercsik Ilona: A lőcsei Brewer-nyomda a 17—18. században I.

ennek eldöntése nélkül is láthatjuk azonban, hogy az adósság keletkezése és a nyomda vásárlása megközelítően azonos időszakra esett. Az egyik oldalon volt tehát egy kb. ötszáz forintos adósság, a másik oldalon több mint hatszáz forintos tőkebefektetés. Az utóbbihoz készpénz kellett, könyvvásárlásnál viszont megszokott volt a hitel. Az adatok arra mutatnak, hogy a Brewer-testvórek közvetett hitelfelvétellel, üzletfelük hátrányos helyzetbe hozása útján tudták a nyomdaalapításhoz szükséges summát előteremteni. Az 1610-es években, mint már említettük, a behozott könyvek mennyisége ugrásszerűen megnőtt. Mncs okunk feltételezni, hogy ezek a könyvek eladhatatlanok voltak, s az üzlet veszteséges volt. Azt viszont feltételezhetjük, hogy az eladott könyvek utáni haszon nem a hitelezőhöz került vissza, hanem a nyomdabeszerzés költségeinek fedezésére szolgált. A saját tőkebefektetésnek így is meg kellett haladnia a száz forintot. A nagy összegű adósságot Bruno Brewer természetesen sokáig nem tudta kifizetni. Johann Perfert boroszlói könyvkereskedő közben meg is halt, Bruno adósságlevele pedig David Müller boroszlói könyvkereskedőhöz jutott.

40 Müller 1633-ban megkísérelte a tartozás kifizettetését. Egy év múlva szerződést kötött Brúnó Brewerrel 363 tallér több részletben történő megfizetéséről. Amennyiben a törlesztés bármilyen halasztást szenvedne, perre kerül sor. Müller ezek után hihetőleg megkapta a követelt pénzt, s az adósság ügye ezzel másfél évtized után lezárult.

41 Egy 1634-es iratból értesülhetünk arról is, hogy Lorenz Brewer szintén tartozott David Müllernek, de csak nyolcvan tallérral, amelynek megfizetését négy év alatt, húsz talléros részletekben ígérte. Nem tudjuk, hogy az adó ság mikor keletkezett, az 1627-es panaszlevél nem említette, tehát későbbi lehet.

42 Itt említjük meg, hogy Bruno Brewernek Kassán is volt kisebb adóssága 1630 körül.

43 A harmincadjegyzékek tehát azt mutatják, hogy Bruno és Lorenz Brewer 1619—1622 között szerezte be a nyomda felszerelését. A nyomda ilyen korai megvásárlása érdekes kérdést vet fel. Dániel Schultz 1617 — 1623 között Lőcsén volt nyomdász, majd 1623 tavaszán Kassára távozott.

44 Az eddigi szakirodalom szerint Lorenz Brewer Schultz tevékenységét foly40. David Mülleről 1. Burbianka i. m. i. h., Benzing i. m. 1221 — 1222. hasáb. 41. OAL XXI. 49. Koll. 2. Liber causarum et negotiorum Celebris civitatis Leuchovien. 1634. november 10-i bejegyzések: H. Lorenz Breuers Vertrag mit David Müller. 410. p., H. Bruno Breiers Vertrag mit H. David Müller 411. p. 42. Lorenz Brewer 1634 előtti könyvvásárlásai, amelyekből a 80 talléros (több mint 120 Ft-os) adóssága keletkezhetett: 1632. júl. 16. 70 Ft OAL IV. 341. 7. p. 1632. júl. 2. 110 Ft 341. 7. p. 1630. okt, 2. 120 Ft 339. 10. p. 1630. júl. 12. 100 Ft 339. 8. p. 1629. jan. 1. 50 Ft 338. 2. p. 1628. okt, 8. 40 Ft 337. 19. p. 1628. szept. 11. 36 Ft 337. 15. p. 1628. jan 3. 75 Ft 337. 3. p. 43. Bruno Brewer kassai adósságáról két panaszlevél 1630. július 17. és 1630. szeptember 24-i kelettel: OAL XIII. 25/115, 116. 44. Kemény Lajos: Kassa XVII. századbeli könyvnyomtatói. = MKSzle 1889. 231. p. 365