AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Pavercsik Ilona: A lőcsei Brewer-nyomda a 17—18. században I.

tattá. Az adatokból azonban az derül ki, hogy a Brewer-testvérek nem követői voltak Schultznak, hanem sokkal inkább konkurrensei. Egy városban két nyomdász Magyarországon ebben az időben nem tudta megkeresni a kenyerét (legalábbis hosszabb időn keresztül nem). Daniel Schultz kapott ugyan a lőcsei tanácstól némi támogatást, adókedvezményt, az újévi kalendáriumokért pénzjutalmat, de annyit nem, hogy kisebb műhelyét fejlessze, jövedelmezőbbé tegye. Szegény lehetett, a lőcsei polgárjogot sem szerezte meg; a riválisok közül mindenképpen ő volt a gyengébb fél. Bruno és Lorenz Brewer egyaránt városi polgár volt, háztulajdonos, Bruno tekintélyes pártfogója volt Peter Zabler szuperintendens és Bartholomaeus Alauda evangélikus pap, Lorenz pedig már részt vett a város politikai életében a képviselőtestület tagjaként.

45 Ráadásul Dániel Schultz ebben az időben ellentétbe keveredett a Szepesség egyik nagybirtokosával, Görgey Vilmossal, akinek papját állítólag a selmeci rektorral együtt igazságtalanul megsértette. 1622. szeptemberében írott levelében Görgey Schultz „kihívó viselkedéséért, önhittségéért" példás büntetést követelt; e követelését ismételte meg, jogi útra akarván terelni az ügyet 1623. februárjában.

46 A kialakult helyzet oda vezetett, hogy a következő hónapban Schultz már át is költözött Kassára: a városnak Johann Fest halála után ugyanis nem volt állandó tipográfusa.

47 Lőcse városa nem vesztett, csak nyert a nyomdász személye változásán. Egyetlen adatunk sincs arról, hogy Lorenz Brewer kalendáriumot ajánlott volna a városi tanácsnak, s ezért pénzjutalmat kapott volna, az anyagi támogatás más formájáról sincsen tudomásunk. Ugyanakkor adókedvezményt sem kapott: házát, ingatlanait, a nyomda épületét egyaránt megadóztatták.

48 A tipográfusokat Debrecenben az egyházi személyek közé sorolták, s adókedvezményt is kaptak,

49 Lőcsén viszont joggal adóztathatták meg a nyomdász ingatlanait, hiszen Lorenz Brewer egyben jelentős külföldi forgalmat lebonyolító könyvkereskedő is volt. Mindezeken túl — úgy tűnik — a városi hatóság még a tipográfia működésére is adót vetett ki. Nem közvetlenül, hiszen a város jövedelmei 45. Bruno Brewer pártfogóiról a születési anyakönyv adatai alapján szerezhetünk tudomást. Evangélikus születési anyakönyv Lőcsén 1625-től maradt fenn; Bruno három gyermekének nevét találhatjuk meg benne: Bruno 1627, Samuel 1631, Fides 1635. Mindhárom gyermek keresztapja Peter Zabler és Bartholomaeus Alauda volt. (Fordítva nem, tehát nem szorosabb barátságról, inkább pártfogói kapcsolatról beszélhetünk.) L. Státny Oblastny Archiv Levőéa (a továbbiakban: SOAL) I. 174. Születési anyakönyv (a továbbiakban: Szül. akv.) 1625 — 1669. 68, 156, 250. p. Lorenz Brewer 1625-ben már képviselőtestületi elöljáró volt, előtte néhány évig már képviselőtestületi tagnak kellett lennie. Hain i. m. 168. p. 46. Görgey Vilmos és Márton levele 1622. szeptember 12-i, Görgey Vilmos, Márton és Kristóf levele 1623. február 21-i kelettel. OAL XV. 100/35, 36. 47. Johann Fest 1622-ben halt meg pestisjárványban. Fest és az átmenetileg Kassán működő Nikolaus Müller személye körüli problémákat tisztázta: Ecsedy Judit: A gyulafehérvári fejedelmi nyomda eredete. = MKSzle 1975. 13. p. 48. L. az összes adóösszeírást 1620—1660 között tíz évenként: OAL XXI. 59. Ingatlanösszeírás 1600-1620. XXI. 62. Ingatlanösszeírás 1630-1670. 3. tizenketted. 49. Johann Fischer kassai nyomdász 1610-es kérvényéből értesülünk róla. L. Kemény Lajos: Kassa XVII. századbeli.. . 230. p. 366