AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Pavercsik Ilona: A lőcsei Brewer-nyomda a 17—18. században I.

kereskedő, hanem bátyja számára dolgozott: valószínűleg része volt az üzletben, de a könyvesbolt évi adóját (továbbra is évi négy forintot) Bruno egyedül fizette.

28 Az örökölt ingatlanok egymás közötti elosztására az 1610-es években került sor: Bruno háztulajdonos lett a 10. tizenkettedben, Lorenz kapta az apai házat, özvegy anyjuk pedig egy kisebb házat a 9. tizenkettedben.

29 Ifjabb Bruno Brewer már valóban csak könyvkereskedelemmel foglalkozott, könyveken kívül legfeljebb papírt, s könyvkötéshez szükséges anyagokat szerzett be; külföldön csak vásárolt, de semmilyen árut nem vitt ki külföldi vásárokra. 1601-től 1638-ig találkozunk nevével a lőcsei harmincadjegyzékeken. Testvére 1616-ban kapcsolódott be a könyvvásárlásba, s egészen 1638-ig folytatta a könyvkereskedői mesterséget. A két testvér külföldi könyvbehozatalának együttes értékét mutatják a következő adatok:

30 (A hazai könyvek forgalmazásáról sajnos semmi adatunk nem maradt fenn.) 1601 — 1610 721,— Ft értékű könyv 1611 — 1620 1885,— Ft értékű könyv 1621 — 1630 1520,— Ft értékű könyv 1631 — 1638 319,— Ft értékű könyv Beszerzési forrást csak egy esetben tüntettek fel az iratok: Boroszló városát.

31 A boroszlói könyvkereskedők általában könyvkiadók is voltak, akik nemcsak Szilézia és Lengyelország, hanem Németország egyes városaiban is megrendelték egy-egy mű kinyomtatását, s rendszeres és állandó kapcsolatuk volt lipcsei nyomdászokkal és könyvkereskedőkkel.

32 A Brewertestvérek ilyen módon Boroszlón keresztül hozzájuthattak németországi könyvekhez, ha maguk nem is fordultak meg Németországban (erről ugyanis nincs adatunk). A könyvek átvétele ez alkalommal is hitelben történhetett. A fenti összesítésből láthatjuk, hogy ifjabb Bruno Brewer kb. olyan szinten folytatta a külföldi könyvbehozatalt, mint apja az 1580-as, 1590-es években. Ugrásszerű fejlődést hozott viszont a 17. század második évtizede: a külföldi könyvbeszerzés 721 Ft-ról 1885 Ft értékűre növekedett. Űgy tűnik, hogy az 1610-es évek a könyvkereskedelemnek igen kedvező időszaka volt. Nagy része lehetett ebben a Bocskai-szabadságharc által kivívott protestáns vallásszabadságnak, amely a protestáns egyházi élet és iskolaügy virágzását indította el. A lőcsei könyvkereskedő-testvéreket az egyházi és kulturális élet e kedvező változása, a szülővárosukban felállított tipográfiák (1614-ben a bártfai Jakob Klöszé, majd 1617-től a szintén bártfai származású 28. OAL IV. 877. Adókimutatás 1621-1628. 4. p.: 1624-ben „Bruno Breyer soll d. halb dreissigst fi 1 d. 50. Ein Hauss fi. 1 d. 94. Krautgarten den. 50. Ladenzinss fi. 4." 29. OAL XXI. 59. Ingatlan-összeírás 1600—1620. 1620-as összeírás, 3., 9., és 10. tizenketted. 30. OAL IV. 312 — 347. H. j. 1601 — 1638. Lorenz Brewer nevének első előfordulása: Laurentius Preyer 1616. október 6. OAL IV. 325. H. j. 1616. 8. lev. rect. 31. 1617. október 9.: „Laurentius Brayer inducit Vratisslavia varios libros incompactos pro florenis Triginta duobus". OAL IV. 326. H. j. 1617. 21. p. 32. Marta Burbianka: Zarys zdiejów handln kéiegarskiego w Wroclawiu do pol. XVII. wieku. Wroclaw 1950. 49 — 51. p. 361