AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Pavercsik Ilona: A lőcsei Brewer-nyomda a 17—18. században I.

Daniel Schultzé)

33 révén szerzett közvetlen tapasztalatok, a nagyobb haszon elérésének reménye motiválhatta saját nyomda alapítására, a könyvnyomtató-könyvkereskedő-könyvkötő mesterségnek egy családon belül történő egyesítésére. A lőcsei harmincadjegyzékek Bruno és Lorenz Brewer nevénél nemcsak kötetlen könyveket és anyagokat soroltak fel, hanem más árukat is „res bibliothecales" átfogó elnevezéssel. Ilyen tételek a következő időpontokban és a következő értékben fordultak elő :

34 Lorenz Brewer 1619. máj. 26. 36 Ft értékben Bruno Brewer 1620. máj. 2. 60 Ft értékben Lorenz Brewer 1620. máj. 13. 29 Ft értékben Lorenz Brewer 1620. júl. 27. 40 Ft értékben Bruno Brewer 1620. júl. 27. 28 Ft értékben Lorenz Brewer 1620. okt. 2. 236 Ft értékben Lorenz Brewer 1622. febr. 16. 175 Ft értékben 604 Ft A „res bibliothecales" kifejezés nem jelölhet könyveket, hiszen ugyanabban az időpontban írt a harmincados Lorenznél „res bibliothecales"-t, Brúnónál pedig könyveket. A könyvesbolt berendezését sem jelentheti, mert az jóval kevesebbe kerülhetett: elég arra gondolnunk, hogy Lorenz Brewer emeletes főtéri házának összes bútorzata 1665-ben 170 Ft 18 dénárt ért. A könyvkötőműhely szerszámai is jóval kisebb összegbe: húsz-negyven forintba kerülhettek.

35 Az összeg nagysága miatt csak az alapítandó nyomda felszerelésének a beszerzésére gondolhatunk. Az újonnan felállított magyarországi tipográfiák felszerelését ebben az időben általában külföldön vásárolták. A lőcsei nyomda esetében legvalószínűbb a lengyelországi, krakkói beszerzés.

36 Az említett beszerzésekben a nagyobb részt Lorenz vállalta (öt alkalommal 516 Ft értékben), hiszen harminc évével ő volt a fiatalabb, mozgé33. Jakob Klöss Lőcsére való átköltözéséről I. Hajnóczi Iván: A lőcsei könyvsajtó kezdetei = MKSzle 1905. 186 — 187. p. Daniel Schultzról: uo. 188 — 189. p. 34. OAL IV. 328-331. H. j. 1619-1622. A különböző időpontok: 1619. május 26. IV. 328. 13. p. 1620. május 2. IV. 329. 9. p. 1620. május 13. IV. 329. 10. p. 1620. július 27. IV. 329. 16. p. 1620. október 2. IV. 329. 23. p. 1622. február 16. IV. 331. 6. p. 35. A bútorok értékéről 1. Laurenz Brewer hagyatéki leltára. Kiad. Pavercsik Ilona. = MKSzle 1977. 176. p. Egy könyvkötő műhely szerszámainak értékéről: a Brewer családé 1665-ben a kötésre használt anyagok értékével együtt elérte a 68 Ft-ot (1. uo. 177. p.), Georg Steinhübel könyvkötő szerszámainak értéke 1699-ben 40 Ft volt (1. OAL XXI. 54. Hagyatéki leltárak, a továbbiakban: Hagyat, lelt. 1691-1712. 330. p.) 36. Borsa Gedeon hívta fel a figyelmet egy 1627-es lőcsei kiadású könyvnek, a Nagy Sándor históriájának címlapillusztrációjára, amely trónon ülő királyt ábrázol: a fametszet egyik sarkában ugyanis a lengyel, másik sarkában a litván címer látható, így ez a fametszet lengyelországi eredetű lehet. L. Borsa Gedeon: A magyar csízió kialakulásának története. = Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1974—75. Bp. 1978. 341. p. Borsa Gedeonnak, aki tanácsaival a tanulmány létrejöttét nagymértékben elősegítette, ezúton is szeretnék köszönetet mondani. 362