AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Pavercsik Ilona: A lőcsei Brewer-nyomda a 17—18. században I.

majd a 18. században fokozatosan katolizálódott, annyira, hogy a század végére a katolikus lakosság már többségben volt.

3 Ebben a tanulmányban egy protestáns jellegű, magánalapítású nyomda történetét tárgyaljuk: a nyomda alapítását és megszűnését, a nyomdatulajdonos és alkalmazottai vagyoni helyzetét, a társadalmi-politikai, egyházi életben vállalt szerepét, vagyis a nyomda működésének külső körülményeit. Kitérünk a nyomdaalapítást megelőző generációra is, amely munkájával hozzájárult a tipográfia létrejöttéhez. Magának a nyomdának, mint műhelynek a bemutatása, a nyomdafelszerelés leírása, a nyomdai teljesítmény többszempontú értékelése a következő tanulmány témája lesz. A lőcsei könyvkereskedő-könyvkötő-nyomdász Brewer-család Négy generáció tevékenysége a kultúra szolgálatában A könyvkereskedése, nyomdája által híressé vált lőcsei Brewer-család nem magyarországi származású volt: nem gölnicbányai, mint az Jozef Repcák feltételezte,

4 még kevésbé ,,ősi" szepesi, mint azt korábban Hajnóczi Iván vélte,

5 hanem idegen, szászországi bevándorolt: a család első, Magyarországon élt tagja a 16. század közepén telepedett le a királyi Ma3. Lőcse történetéről eddig két nagyobb terjedelmű mű született: Demkó Kálmán: Lőcse története. 1. Jog-, mű-, és művelődéstörténeti rész. Lőcse 1897., valamint Michal Suchy—

Ivan Chalupecky: Dejiny Levoce. 1 — 2. Kosice 1974—1975. A korszak nélkülözhetetlen forrásmunkája: Hain Gáspár Lőcsei krónikája. A Szepesmegyei Történelmi Társulat megbízásából kiadták: Bal Jeromos, Förster Jenő és Kaufmann Aurél. Lőcse 1910 — 1913. A város 16. századi lélekszámáról: Kovacsics József: Magyarország történeti demográfiája. Bp. 1963. 131. p., a 18. század eleji lélekszámról: Okresny Archiv Levoca (a továbbiakban: OAL) II. 196. Tabellauniversorum civitatis Leuchoviensis. . . Die 28. Mensis Decembris A. 1706. A lőcsei protestáns egyházról, a város ellenreformációjáról részletes adatokat ad a Lőcsei krónika, valamint Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. Bp. 1922. A katolikus és evangélikus lakosság 19. század eleji arányáról 1. Victor Greschik: Alt-Leutschau in historischen Einzel-Darstellungen. Anno 1932. 392. p. OAL, jelzet nélküli kézirat. A protestáns gimnáziumról 1. Bruckner művét, valamint Kupetz Lycurg tanulmányát: A lőcsei evangélikus gymnasium története = A lőcsei egykori ág. ev. gymnasium és a jelenkori m. kir. állami főreáliskola története. Szerk. Demkó Kálmán. Lőcse 1896. A katolikus gimnáziumról és nemesi konviktusról: Halász László: A lőcsei királyi katolikus fogymnasium története. Lőcse 1896. 4. Jozef Repcák: Őrty z dejin kniznej kultury v Levoci do roku 1918. = Kniznicny Zbornik 1964. 77. p. E kitűnő tanulmányban Repcák minden eddiginél jobb képet ad a Brewer-nyomdáról. Repcák Förster Jenő cikke (Nemességigazoló perek Szepes vármegye levéltárában = Közlemények Szepes vármegye múltjából 1912. 45 — 46. p.) alapján feltételezte a Brewer-család gölnicbányai származását: Förster ugyanis említett egy Breuer Sebestyén nevű gölnici polgárt, ill. bírót, aki 1646-ban kapott magyar nemességet. Bizonyítani azonban nem lehet, hogy a gölnicbányaiak valóban rokonai voltak a lőcsei családnak. A lőcsei Brewer-család kihalt, a gölnicbányaiak még a 19. század elején is ismert bányapolgárok voltak (1. Münnich Adolf: A felsőmagyarországi bányapolgárság története. Igló 1895. 57. p.). Egyébként a Brewer név jelentésénél fogva (pálinka vagy inkább sörfőző) nem lehetett ritka ezen a környéken. 354