AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Pavercsik Ilona: A lőcsei Brewer-nyomda a 17—18. században I.

A lőcsei Brewer-nyomda a XVII—XVIII. században I. rész PAVERCSIK ILONA A lőcsei Brewer-nyomda a könyvnyomtatás kézműipari korszakának egyik jelentős magyarországi műhelye volt. A 17. század elején jött létre, s egészen a 18. század közepéig működött, mindvégig egyetlen polgárcsalád birtokában. Hajnóczi Iván szerint a lőcsei nem tartozott a legrégebbi hazai tipográfiák közé, hiszen meglehetősen sok, korábban alapított magyarországi nyomdát ismerünk; de ha az 1711-ig előállított magyar nyelvű nyomtatványok számát vizsgáljuk, a Brewer-nyomda a kolozsvári és a debreceni műhely után a harmadik helyen állt, az idegennyelvű nyomtatványok száma alapján pedig a nagyszombati nyomda után következett.

1 Csak a 17. század könyvkiadását vizsgálva pedig megállapíthatjuk, hogy ebben a században Lőcsén jelent meg a legtöbb hazai nyomtatvány.

2 Lőcse városa, amelyet szász telepesek alapítottak a 13. század közepén, a 14. század elején nyerte el a szabad királyi városi rangot, valamint a kereskedelem fejlődése szempontjából nagyjelentőségű árumegállító jogot. A szepességi város a 16—17. században élte virágkorát: gazdagságát elsősorban a sziléziai-lengyelországi kereskedelemnek köszönhette. A város lélekszáma jóval kisebb volt, mint más magyarországi városoké (a 16. század közepén 1700 fő, 1706-ban 3556 fő), de fejlett kereskedelme és ipara alapján a legjelentősebb városaink közé tartozott. A 18. században azonban a kereskedelem lehanyatlásával a város fejlődése megrekedt, korábbi jelentőségét többé már nem tudta visszanyerni. Megmaradt azonban iskolaváros jellege (két gimnázium: protestáns és jezsuita, valamint a nemesi konviktus) és közigazgatási funkciója: Lőcse egyben Szepes vármegye székhelye is volt. A 16—18. században nagy változásnak lehetünk tanúi azegyházés vallásügy terén is: a város lakossága, amely 1544-ben tért át a reformációra, egyöntetűen lutheránus volt 1674-ig, az erőszakos ellenreformációig, i. Hajnóczi Iván: A 300 éves lőcsei nyomda = Közlemények Szepes vármegye múltjából 1914. 74. p. E tanulmány adta az első, adatokban igen gazdag összefoglaló értékelést a lőcsei nyomdáról. 2. Fitz József: A magyar könyv története 1711-ig. Bp. 1959. 154. p. 23 OSZK Évkönyve 353