AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - V. Ecsedy Judit: Egy dunántúli református nyomda sorsa

ezt a tényt megerősítette Havrán Dániel.

45 A mű hely és év megjelölése nélkül jelent meg. Pázmány fent idézett megjegyzéséből nagyon valószínű, hogy Pápán 1626-ban nyomtatták. Ugyanakkor Pathai 1619. május 9-én Veszprémben kelt leveléből kitűnik, hogy Scotudulos—Diophanes párbeszédét (amely a Parázna Babylon című könyv egy része) már akkor ki akarta nyomtatni. Kézirata egy bizonyos nyomdásznál volt, aki azonban — amint azt Pathai több levele is bizonyítja — a kinyomtatást halogatta. Jóllehet egy ízben Pathai már a könyvek rendeltetéséről is intézkedett, tehát azt hitte, hogy befejezéséhez közeledik a nyomtatási munka: „Ha a könyvnyomtató hozzád menne, vagy valamely alkalommal írhatnál neki, kérd azt kérlek, hogy ne halogassa sokáig az általam neki átadott könyvnek, a kScotudulos—Diophanes-nek kinyomtatását, és ha máskorra nem, hozza le magával a körmendi zsinatra (azon év augusztus 24.), akkor teljesen kielégítem, s gondosan kössön össze 25 példányt, melyeket barátaim és pártfogóim között akarok szétosztani,"

46 — írja Pathai István Kanizsai Pálfi Jánosnak májusban, majd ugyanő néhány hónappal később, júliusban így ír Kanizsainak: ,,Ha a typografus hozzád fordulna, kérlek, érdeklődd meg, hogy ugyan miért tart olyan soká annak a mi könyvünknek a kinyomtatása, minthogy őnagysága azt jelenlétemben megengedte: attól félek valóban, nehogy a gyűlölség a typografus szándékát megváltoztassa valakinek gonoszságából; én Istenre bízom, hogy az ilyen titokban lobogó tüzet kioltsa."

47 Egy év múlva, 1920. augusztusában Pathai panaszkodik Kanizsai Pálfi Jánosnak: „A typografus talán rókabőrből varrt erszényben küldi a tőled kapott pénzt: bárcsak csalódnék ebben a véleményemben"

48 Nem tudjuk, hogy ez a pénzküldemény is Pathai kinyomtatandó művével függött-e össze, de a nyomdász, akiről szó van, bizonyára Bernhard Máté volt, akinek ebben az időben talán anyagi nehézségei lehettek. Valószínű azonban, hogy Pathai könyvét sem 1619-ben, sem az azt követő években nem nyomtatták ki. Alig képzelhető el ugyanis, hogy egy ilyen kihívó vitairatnak ne támadt volna azonnali visszhangja. Havrán Dániel szerint Pathainak csak akkor volt ismét alkalma művét sajtó alá bocsátani, amikor Bernhard Máté 1624-től kezdve Pápán üzembe helyezte nyomdáját. Ezzel szemben Thury Etele szerint Pathai könyve már 1619-ben megjelent Nemetújvárott. Nyomában Semmelweis is azt állítja, hogy a könyv először nem Pápán jelent meg (tehát ő két kiadást feltételez az 1671. évi sárospataki kiadást megelőzően), és az ismert nyomtatott példányokat 1619. évi németújvári kiadásnak tartja. Kathona Géza meggyőző érvekkel cáfolta a korábbi kiadást. Thury Etele valószínűleg azt találta a legnyomósabb érvnek a könyv 1619. évi kiadását illetően, hogy Pathai 1619. május 9-én már a kinyomtatott könyvek elküldéséről intézkedik. Zoványi szerint is az 1626. esztendei pápai kiadás már a második, a harmadik pedig az 45. Havrán Dániel: Adalékok a régi magyar irodalomhoz. = Magyar Könyvszemle 1901. 69-70. 1. 46. Thury Etele: Pathai István Belényesbe menetelének oka és ideje. — Protestáns Szemle 1903. 361 — 366; Az eredeti, íatin nyelvű levelet közli Fabó, i. m. 200 — 201. 1. (Veszprém, 1619. május 9.) 47. Magyar Prot. Egyháztört. Adattár IV. 76. 1. (Veszprém, 1619. július 31.) 48. üo. IV. 79. 1. (Veszprém, 1620. augusztus 24.) 21 OSZK Évkönyve 321