AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - V. Ecsedy Judit: Egy dunántúli református nyomda sorsa

Bernhard Máté csak szedő volt Wechel János szolgálatában, de magát a nyomdát Bernhard Máté már régen feladta volna, Wechel János pedig, mint ennek utóda, már régen ki volt szemelve.

40 Magyar Arnold szerint Batthyány Ferenc halála után (1625) Wechel akarta a németújvári nyomdát átvenni. Az átvétellel kapcsolatban bizonyos feltételeket szabott az özvegynek, Poppel Évának. Szerinte azonban nem tudhatjuk, hogy egyáltalán dolgozott-e Wechel János Németújváron, és ha igen, mennyi ideig.

41 Nincs ugyanis olyan nyomtatvány, amely azt bizonyítaná, hogy a fenti ,,Conditió"-k tényleg megvalósultak, hogy tehát a nyomda 1626. év végén, vagy azt követően Németújvárott adott volna ki műveket. A pápai nyomda 1624—1632 közötti működésének folyamatosságához mindeddig semmi kétség sem fért. Érdekes a második conditio, amely a nyomda elhelyezéséről szól, és megemlíti, hogy ugyanazt a házat kéri szállásul, amelyben a tipográfia azelőtt is volt, és amelyből a most ottlakók kiköltöznek. Tehát a nyomda elhelyezése Németújvárott nem jelentett gondot, valami más körülmény akadályozhatta a tényleges visszaszállítást. Ugyanakkor felmerül az a kérdés, hogy ha a nyomda Németújvárra való visszaköltöztetése nem is valósult meg, vajon a nyomdát nem vette-e mégis bérbe Wechel? Ezt a lehetőséget nagyon valószínűnek tartjuk, már csak azért is, mert éppen tíz év múlva Wechel mint ennek a nyomdai felszerelésnek tipográfusa jelenik meg Tej falun. Az a Kalendárium, amelyről a ,,Conditiók"-ban úgy esik szó, mint a legsürgősebb nyomtatnivalóról — az 1627. esztendőre szóló — sajnos nem maradt fenn. Pedig ennek impresszuma vagy előszava bizonyára elárulná, hogy valóban visszaköltözött-e a műhely Németújvárra vagy pedig Pápán maradt. Bár, mint említettük, példány ebből a naptárból nem maradt fenn, a többi pápai naptár alapján ennek megjelenését már Eötvös Lajos is feltételezte

42 és mindeddig kétség sem fért ahhoz, hogy Pápán adták ki, a naptársorozat többi tagjához hasonlóan. Említettük, hogy egyetlen olyan nyomtatványról sem tudunk, amely a műhely Németújvárra való 1626. évi visszaköltözését bizonyítaná. De valójában a műhely 1626-os pápai tartózkodását ós működését is mindössze egy közvetett adat bizonyítja: Pázmány Péternek az a megjegyzése, amelyet az 1626-ban kiadott Szent írásrul című könyvében tesz: „Minap név nélkül nyomtatának Pápán egy könyvecskét és Parázna Babylon mezítelensége tükörének nevezik."

43 Ez az a nyomtatványa a pápai nyomdának, amely körül a legtöbb vita kavargott: egyaránt kétes volt szerzősége, a nyomtatás ideje és helye.

44 Erről a református vitairatról Szabó Károly — a sárospataki példány bejegyzése alapján — megállapította, hogy szerzője Pathai István, majd 40. Semmelweis, Kari, i. m. 68, 71. 1. 41. Magyar Arnold, i. m. 123 — 124. 1. 42. Eötvös Lajos közleménye = Századok 1868, 74 = RMNy 1371. 43. RMK I 442 = RMNy 1351. 4-5. 1. 44. RMK I 557 = RMNy 1372. 320