AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Pajkossy György: A nemzeti könyvtár központi gyűjteményeinek olvasószolgálata a Budavári Palotában

Kívánatos, hogy egy készülő létesítmény működését már a tervezés során teljes részletességgel meghatározzák. Az ilyesfajta részletes tervezés azonban csak egzakt működési feltételek közt (például egy gépsorra, egy gyárra vonatkozólag) érvényesülhet. Egy könyvtár várható forgalma társadalmi tényezők függvénye, tehát egzakt biztonsággal a tervezésben meg nem ragadható. Az új épületbe költözködő könyvtár működésót meg kellett részletesen tervezni minden olyan kérdésben, mely az építést, felszerelést, berendezést befolyásolja. A józanul felismerhető körülmények határán túl azonban el kell kerülni a meg nem alapozott, absztrakt döntéseket. A könyvtár az új épületben szükségképpen változott és a jelenleginél bonyolultabb viszonyok közt fog működni, teret kell tehát hagyni a helyi tapasztalatnak, a kísérletnek, a módozatok gyakorlati megválasztásának. A könyvtárnak az a néhány munkatársa, aki két évtized óta foglalkozik — az intézmény jelenlegi súlyos viszonyai közt élve és annak mai életvitelében is részt véve — az új épületben való működés terveivel, aligha remélheti, hogy az új épület megnyitásakor minden elképzelése azonnal és sikerrel megvalósítható. A nyilvános szolgálat elveiben és összefüggéseiben előre tervezett modelljét a könyvtárnak részleteiben a helyszínen kell majd kipróbálnia. Az új épületben megnyíló Széchényi Könyvtár nyilvános szolgálatának teljes kifejlesztése csak működés közben valósítható meg. Ezt a véleményt könyvtártani tapasztalatok és könyvtártörténeti tanulságok egyaránt támogatják.

4 A szolgálat jelenlegi helyzete Széchényi Ferenc gróf gyűjteményeit a nemzetnek nemcsak megőrzésre, hanem egyútta] ,,a közhasználat számára" ajánlotta fel. A könyvtár létének és életének ez a szükségképpen való kettős arculata az elmúlt tizennyolc évtized során végig nyomon követhető és szembetűnő, hogy a használat igénye az évtizedek során egyre növekszik. 1866-ban nyílt meg 90 olvasóhellyel a mai „általános olvasóterem". Csak több mint fél évszázaddal később kerülhetett sor arra, hogy a könyvtár (a hírlapok olvastatására, továbbá kutatómunka számára) további olvasótermeket nyisson. A különgyűjtemények többnyire máig is csak egyéb célra szolgáló helyiségekben, munkahelyeik szomszédságában tudnak olvasóik számára helyet szorítani. Ma a törzsgyűjtemény 134, a különgyűjtemények együttesen 58, könyvtár valamennyi épületében összesen 192 olvasót tud kiszolgálni. A második világháborúig és az azt követő években elsősorban a raktárak zsófoltsága és helyhiánya okozott gondot. Nyilvános szolgálatában, az olvasók ellátásában a könyvtár ekkor még meg tudott felelni a vele szemben támasztott igényeknek. A különgyűjteményékben az igények és szolgáltatások egyensúlya (elavult felszerelésüktől, szűkös állapotaiktól eltekintve), mondhatni, ma is megvan. A központi, a törzsgyűjteményi nyilvános szolgálat helyzetében azon4. Itt mond köszönetet a szerző Farkas Lászlónak a két évtizedre visszanyúló tervezés számos adatának szíves rendelkezésre bocsátásáért. 250