AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Wix Györgyné: Az Országos Széchényi Könyvtár állományának „fehér folt"-jai

Pest- Ebből OSZK y

ide

ki Ebből OSZK Külf Ebből OSZK Időszak budai OSZK hiány címek OSZK hiány címek OSZK hiány címek hiány %-ban hiány %-ban hiány %-ban 1712-1800 6 2 33 56 8 15 10 2 20 1801-1850 154 68 44 113 43 38 37 24 64 1851-1860 107 55 51 33 20 60 9 8 88 1861-1875 364 219 60 77 56 76 9 9 100 összesen 631 344 279 127 65 43 A táblázat értelmezésekor figyelembe kell vennünk a hazai nyomdai viszonyok alakulását. 1800-ig, amíg Pozsony, Kassa, Kolozsvár egyenrangú volt Pesttel és Budával (sőt, nyomdai viszonyok tekintetében is esetleg fejlettebb volt), addig a vidéken nyomott, meg az OSZK-ban ebből meglevő kiadványok aránya, száma magasabb. 1801 és 1850 között, mivel ebbe az időszakba esik az 1800-as évek kezdete, amikor Pest és Buda kultúrközponttá alakulása még éppen, hogy kibontakozóban van, a vidéki és a pestbudai könyvtermés közel azonos, s ugyanez a helyzet a beszolgáltatás, a megszerezhetőség teljességével. 1851-től már nyilvánvaló, hogy a vidéki.termés már csak töredéke a fővárosinak, s ugyanígy rosszabb a beszolgáltatási teljesség aránya. A külföldi hungarikumok terén a helyzet, a teljesség, az idő múlásával arányosan romlik. Ha pedig a magyar közigazgatás akkori szervezetének megfelelően vizsgálnánk a teljességet, akkor azt állapíthatnánk meg, hogy Erdély, vagy a határőrvidék, később a Szerb Vajdaság a mindenkori politikaiközigazgatási beosztásnak megfelelően, még gyérebben képviselt, mint a magyar közigazgatás alatt álló részek. Ezek a „földrajzi" hiányok azonban relatíve nagyok, abszolút számban nem képviselhetnek túlságosan nagy mennyiségeket. A szám szerint lényegesen kevesebb budapesti nyomda

19 a magyar könyvtermésnek mintegy háromnegyedét produkálta, s csak egynegyede eredt vidéki nyomdák sajtója alól. 1897-ben a kötelespéldány-tör vény tárgyalásakor, Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter azt mondta, hogy a budapesti nyomdák a magyar könyvtermésnek 85—90%-át állítják elő.

20 Ezt a megállapítást még 1944-ben is igazolja a bibliográfia. Ott a címeknek mintegy 78%-a származik budapesti nyomdákból, s 22% vidékről. De a már említett 96 OSZK-ból hiányzó címből csak 53-at produkáltak fővárosi nyomdák, 43-at vidékiek. Minél kisebb egy nyomda — akár fővárosi, akár vidéki — annál nagyobb az esély arra, hogy nem szolgáltatott be kötelespéldányt. Ha pedig ráadásul távol is esett a fővárostól, akkor meg éppenséggel nem sokat törődött a rendeletekkel. Az 1936. évi Magyar Könyvészet bevezetőjében 19. 1899-ben 601 nyomda volt vidéken, 278 helységben, míg Budapesten mindössze 192. = M. Ksz. 1899. Mell. 16. 1. 20. M. Ksz. 1897. 381. 1. 229