AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Wix Györgyné: Az Országos Széchényi Könyvtár állományának „fehér folt"-jai

bizonyult minden felszólítás, pedig később a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtára ezzel sem fukarkodott, de hiábavalóak voltak a miniszteri körrendeletek is, a köteles példányok beszolgáltatása oly lanyhán folyt, hogy a nemzeti múzeum már 1874—76-ban, a kultuszminiszterhez terjesztett jelentéseiben felpanaszolni kénytelen, hogy 'több vidéki nyomda évek óta semmit sem küldött be', s már ekkor azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy az állapotok gyökeres javulása csak újabb törvényhozási ténytől, nevezetesen pénzbírság kirovásától várható."

17 Ez az új törvény, amely végre valóban, ha nem is teljességet, de lényegesen jobb feltételeket biztosított az Országos Széchényi Könyvtár számára, az 1897. évi XLI. törvénycikk volt ,,a nyomdatermékek tudományos célokra szolgáló kötelespéldányainak beszolgáltatásáról." Ez a törvény is két ingyenes példány beszolgáltatására kötelezte a magyarországi nyomdákat — egyet a Magyar Tudományos Akadémiának, egyet a Magyar Nemzeti Múzeumnak —, míg a „Horvát-Szlavónországokban vagy külföldön nyomtatott, de a jelen törvény hatálya alá tartozó országrészekben kiadottakat a kiadó volt köteles beszolgáltani".

18 A Horvát-Szlavónországokban és a külföldön nyomott kiadványok beszolgáltatására vonatkozó intézkedés már utal az állományi ,,fehér folt"-ok egy másik csoportjára, amely legjobban talán a „földrajzi kategória" elnevezéssel fejezhető ki. Ide tartoznak: a vidéken előállított nyomtatványok, a közigazgatásilag nem Magyarország területéhez tartozó nyomdahelyeken előállított nyomdatermékek, a külföldi hungarika dokumentumok. E földrajzi kategória a budapestihez viszonyítottan igen foghíjas, s ez a megjelenés időpontjától függetlenül áll. A Drescher bibliográfia már említett hiányai a főváros, a vidék és a külföld összehasonlításában például a következő képet tárják elénk: 17. M. Ksz. 1896. 247-248. 1. 18. ,, . . . a történeti Magyarország társországainak kötelespéldányairól. 1780-tól egészen 1849-ig mind az erdélyi, mind a horvát-szlavón területek elvileg a fővárosba szolgáltatták a kötelespéldányt. Erdély ezirányú kötelezettsége — bár gyakorlatilag igen kisszámú beszolgáltatás történt, különösen 1867-ig — fennmaradt s csupán az 1897. évi és az azt követő jogszabályok biztosítottak az ügyészi példányokból erdélyi közgyűjteményeknek. A horvát-szlavón területekről 1848-ig kismértékű, de folyamatos volt a szolgáltatás. 1848 után Horvátország felfüggesztette a szolgáltatásokat. 1867 után a jogalap elvileg ugyan helyreállott, azonban igen kis mértékben került gyakorlati megvalósításra. 1875-ben, amikor a horvát országgyűlés a kötelespéldányügyet rendezte, e példányok Budapestre való szolgáltatása teljesen megszűnt. Ezentúl a horvát-szlavón terület kötelespéldányait a zágrábi egyetemi könyvtár kapta, mint nemzeti könyvtár..." írja Tóth András az előzményekről (A kötelespéldányszolgáltatás története Magyarországon. Bp. 1964. 24. 1.) Az új kötelespéldány törvény szövege, amely a társországokban, magyar kiadó megbízásából nvomott kiadványok beszolgáltatását is előírja: M. KSz. 1898. 63-81. 1. 228