AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)
II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Wix Györgyné: Az Országos Széchényi Könyvtár állományának „fehér folt"-jai
Az Országos Széchényi Könyvtár állományának „fehér folt'-jai WIX GYÖRGYNÉ ,,A könyvek pusztulásáról rémregényt lehetne írni. Nemcsak a csupán néhány másolatban készült kéziratok, hanem a később többszáz vagy ezer példányban terjesztett nyomtatványok nagyobb részét is elnyelték a századok viszontagságai. A legnagyobb nemzeti bibliográfiák is torzók, s hiányaik miatt hamis képet adnak a szellemi termelésről." 1 Eitz Józsefnek ez a megfogalmazása világosan példázza, hogy jó bibliográfiát csak gyűjtött anyag birtokában lehet összeállítani, pusztán irodalmi adatok, utalások ehhez nem elegendők. Továbbmenve: még a legkifogástalanabb, legbővebb bibliográfiai leírás sem elégítheti ki a kutatót. Fontos számára, hogy megtalálja a bibliográfiában a megfelelő adatokat, de ugyanolyan fontos, hogy a teljes szöveget is kézbe vehesse, ha éppen arra van szüksége. Sok esetben kifejezetten az adott szöveg valamennyi kiadásának, változatának autopsziája válhat tudományos követelménnyé. Éppen ezért sorolják a nemzeti könyvtárak főfeladataik közé a patriotika minél teljesebb gyűjtését. Magyarország ebből a szempontból szerencsésnek mondható. Nemzeti könyvtári gyűjtése 200 évre tekinthet vissza. 1792-ben, olaszországi útjáról hazatérve: „A halhatatlan emlékezetű s Hazája eránt lángoló szeretettel viseltető Széchényi Ferentz gróf. .. eltekélé magában szeretve tisztelt Hazája oltárára valamelly nagytulajdonú hála áldozatot le tenni. Ennél fogva kedvelt theresiánumi egykori Tanítójával, a híres Denis Mihályíyal — ki ekkor már a Bétsi Tsászári Könyvtárnak nagyhírű és érdemű Őre volt — tanátskozásba ereszkedvén, örömmel el fogadta azon javaslatot, hogy egy fölállítandó Magyar Nemzeti Könyvtárral lepné meg a nemzetiséget naponként magasabb fokra emelni törekedő Magyar Nemzetet. Ettől az időtől, a még akkor Latin nyelvet igen tisztelő időszakban, jelszavává válék a nagylelkű Grófnak: „HUNGÁRIÁM et HUNGAROS", s Magyar Ország neve alatt igen természetesen a Magyar. Korona oltalma alá egykor tartozott minden melléktartományok is értettek, s hasonló kiterjedésben vétettek a Magyar írók is; — sőt még azon külföldiek is, 1. Fitz József: A magyar könyv története. Bp. 1959. M. Helikon. 8. 1. 221