AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Németh Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos tevékenysége 1945—1974 (Tervek és eredmények)

tudományi (12 országos és 15 helyi), és 14 nem könyvtártudományi jellegű.

219 A helyi témák között a Magyar Könyvészet 1712—1800 közti periódusának új, bővített kiadása 5 fő feladataként szerepel, de még más hasonló jellegű munkával is találkozunk (kéziratkatalógus). Egyetlen egy kutató foglalkozott aktuális, az OSZK munkáját érintő kérdés (az OSZK katalógusrendszere) megoldásával. A „helyi jellegű" kutatásokban is a történeti témák domináltak. Ez 1967-re is jellemző — egy változással: lényegesen megnőtt az OSZK történetére vonatkozó kutatások száma. A kép az ún. könyvtártudományi vonalon csak lassan változott, a mai témák köre évente csupán egy-kettővel bővült. 1967-től 1974-ig áttekintve a kutatónapok alakulását megállapítható, hogy — a kutatás területek szerinti megoszlása, ha mutat is némi ingadozást, de meglehetősen stabil, — fejlődés a kutatók számának lassú emelkedésében mutatkozik (ez a létszámfejlesztésből is adódik) 1967: 45 fő, 1970: 55 fő, 1973: 57 fő. — a könyvtártudományi kategóriába sorolt és az „egyéb" témák közötti arány eltolódik (1967: 30 — 15; 1970: 38 — 18; 1974: 31— 23).

220 A könyvtártudományi kutatások keretében a könyvtárelméleti és gyakorlati kérdések iránt viszonylag csekély érdeklődés mutatkozott (évi 6 — 8 téma), viszonylag magas volt a nem mindig sikeres könyvtártörténeti kutatások száma,

221 változatlan szinten mozgott az egyéb könyvtörténeti témáké. Az „egyéb" kutatások a már ismert — a könyvtár napi tevékenységéhez kapcsolódó — társadalomtudományi területen folytak. 1974 végén, illetve 1975 első felében állami- és pártvonalon egyaránt foglalkozott a könyvtár vezetősége a kutatónapok kérdésével,

222 és elfogadta az alábbiakban összegezett elveket: A tudományos kutatás a könyvtári munka szerves részét képezi. Tevékenységünk módszertani megalapozása, a gyűjtemény magasszintű fejlesztése, feltárása, a megfelelő információs bázis megteremtése megköveteli, hogy legjobb könyvtárosaink a kutatás igényeit, gyakorlatát, eredményeit maguk is ismerjék. Enélkül nem lehet a könyvtárat a tudományos kutatás szolgálatába állítani, a növekvő feladatokat színvonalasan megoldani. A tudományos munka mechanizmusának, irányzatainak, állásának ismerete, csak a kutatásban való aktív részvétel útján szerezhető meg. Nem 219. A „könyvtártudományi", illetve „nem könyvtártudományi" kategóriákat a könyvtári kutatómunka szabályozásáról szóló 77.114/1960. sz. MM utasítás vezette be. Erre a két csoportra bontotta a kutatásokat a művelődésügyi miniszter 158/1966. (M. K. 15) MM számú utasítása a könyvtárakban folytatható kutatómunkáról. 220. E területen a hetvenes évek második felében a kutató-fejlesztő tevékenység kiszélesítése révén erősen javult az arány. 221. Ezek felülvizsgálatára 1973-ban került sor; ennek megállapításaiból a könyvtár vezetősége le is vonta a szükséges következtetéseket. 222. A pártvezetőség Németh Mária szóbeli beszámolója alapján, a könyvtár vezetősége pedig ugyancsak Németh Mária a Tudományos munka és kiadványt tevékenység az Országos Széchényi Könyvtárban c. előterjesztése (OSZK Irattár 1232/1975 sz.) alapján foglalkozott a kérdéssel. 213