AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Németh Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos tevékenysége 1945—1974 (Tervek és eredmények)

baj, ha a könyvtáros — a kutatóidő korlátozottsága miatt — csak kisebb eredményeket ér el (ezek is lehetnek nagyon hasznosak), a fő az, hogy egy kutatási területtel élő, eleven kapcsolata legyen. A könyvtárnak elsőrangú érdeke, hogy egyre magasabb követelmények elé állított tevékenységének kifejtéséhez minél képzettebb munkatársakat szerezzen. Ennek pedig egyik előfeltétele az, hogy számukra a szerény kutatási lehetőséget megadja. A kutatási kívánalmat ezért nem lehet csak a dolgozók egyéni igényeként elkönyvelni, az sokkal inkább a könyvtár magasabbrendű érdekét képviseli. Az intézmény tehát alapjában véve nem távolodott el 1958 végén megfogalmazott elképzeléseitől, és a kutatónapi tevékenységének elveit, ha esetenként meg is kérdőjelezte, de nem kellett újrafogalmaznia. Már csak azért sem, mert ha voltak is sikertelen kutatások, ezek száma elenyészett az eredményesen lezártak mellett; igen sok publikáció, szabályzat, szabvány stb. bizonyítja, hogy a kutatóidőben végzett munka meghozta a maga gyümölcseit. Ki kell emelni azt is, hogy a fiatalok 1958-ban megfogalmazott támogatását, tudományos tevékenységük elősegítését mindig vállalta a könyvtár, sőt a hetvenes években egyre fokozódó figyelmet szentelt az új tehetségek felfedezésére.

223 * A most tárgyalt időszak tanulságait levonva a könyvtár 1975-ben meghatározta a magyar tudományos életben elfoglalt helyzetét, és ebből adódó feladatait. Az ezzel foglalkozó előterjesztés hivatkozott a Magyar Tudományos Akadémia 135. közgyűlésének megállapításaira. A Széchényi Könyvtárat érdeklő tudományágak akkor meghatározott fejlesztési irányelvei hangsúlyozták, hogy ,,a történettudományok, az irodalom- és művészettudományok, s a nyelvtudományok és a néprajz folytassák népünk múltjának, kulturális értékeinek feltárását, egyre nagyobb mértékben forduljanak a mai társadalom ós.kultúra problémái felé." Ezt a kétsíkú tevékenységet egy alapgondolat kapcsolja össze: „Amint a világ egysége anyagiságában, úgy a műveltség egysége történetiségében rejlik." A korszerű műveltséget csak a történeti folyamatokba aktív módon bekapcsolódó ember képes megszerezni: a történetiség és a műveltség egymástól elválaszthatatlanok. A kutatásban megkövetelt egység, amely a múlt és jelen kettőségén alapul, könyvtári vonatkozásban is egy kívánalom két vetületében jelentkezik, és a korábbi századok, valamint a jelenkor nálunk őrzött forrásanyagának kutatására alkalmas rendelkezésre bocsátásában valósul meg. Ez az az alapkövetelmény, amely a könyvtárakkal szemben, de elsősorban a nemzeti könyvtárral szemben minden hivatalos és egyéni véleményben megfogalmazódik. Forrásanyag és megfelelő könyvtári feltárás nélkül nincs kutatás; társadalomtudományi területen csak a könyvtáros és a kutató összehangolt munkájából születhet tudományos eredmény. 223. A hetvenes évek második felétől az egyetemi doktori disszertációjukat író fiatalok számára két óv kutatónapot biztosít az intézmény vezetősége, és sok esetben már ezzel is lehetőséget ad a tudományos pályán való elinduláshoz. 214