AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Németh Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos tevékenysége 1945—1974 (Tervek és eredmények)

Kutatónapok Utaltunk az előzőekben arra, hogy bár a kutatónapi tevékenység a könyvtári munka része, mégis szükséges, hogy speciális kérdéseit önálló részben tárjuk fel. A kutatónapi rendszert, mint láttuk, már az ötvenes évek elején bevezette a könyvtár. Az időkedvezmény az első korszakban az egyéni, elsősorban az Akadémia által támogatott tudományos munkák előbbrevitelét szolgálta. Később elmosódott a határ a munkaközösségek hivatali, illetve munkaidőn kívüli tevékenysége és a kutatónap között, legalábbis szigorú határvonalakat ma már nem lehet megállapítani. 1958-tól áll előttünk egyértelműen dokumentáltan a kutatónapi rendszer, és ennek alapján követhetjük alakulását, fejlődését is. 1958-ban a kollégium felkérte a könyvtár négy vezető dolgozóját arra, hogy javaslatot dolgozzanak ki a kutatónapok szabályozására.

217 Ezt az október 27-én tartott ülésén jóváhagyta az intézmény vezető testülete, így A kutatónapok ügyeit intéző bizottság ügyrendje alapján egy három tagú bizottság (Goriupp Alisz, Dezsényi Béla, Durzsa Sándor) tett előterjesztést a következő évi kutatónapokra.

2173 A kutatási kérdések elbírálásánál meghatározó szempontként érvényesült az addig végzett tudományos munkásság, de olyan fiatalok számára is javasolta a bizottság kutatóidő engedélyezését, akiket alkalmasnak tartott kutatómunkára. Javaslatot tett arra, hogy az osztályvezetők jelöljenek ki a munkaterv keretében olyan elméleti témákat, amelyeket a kezdő könyvtárosok a hivatali munka keretei között dolgozhatnak ki. így lehet majd az egyéni kutatásra alkalmas fiatalokat kiválasztani. 1959 elején 44 dolgozó számára összesen 40 kutatónapot engedélyezett a könyvtár vezetősége, mégpedig 6 könyvtártani, 5 könyvtártörténeti, 8 sajtótörténeti, 3 bibliográfiaelméleti, illetve -történeti téma feldolgozására. Továbbá 13 bibliográfia összeállítására, két zenetörténeti, két pedagógiai (esztétikai), 11 irodalomtörténeti (filológiai) munkára kaptak még a tudományos dolgozók kutatási időt. (Egy dolgozó több témán is dolgozott, ebből adódnak a résztvevők és témák közötti eltérő számok.) A kutatók száma az év végére 54-re emelkedett, de a gyakorlatban csak 47-en éltek az adott lehetőséggel.

218 Az év eleji helyzethez viszonyítva elsősorban a könyvtártani témák kidolgozására kaptak többen kutatóidőt. 1961-ben már 64 fő foglalkozott részben könyvtári, részben szaktudományi kérdések megoldásával. 1962-ben a minisztérium csökkenteni kívánta a kutatónapok számát, ennek eredményeként 1965-ben már csak 44-en részesültek munkaidő-kedvezményben. A témák megoszlása: 27 könyvtár217. Goriupp Alisz, Hámori Béla, Horváth Viktor, Sebestyén Géza. Az 1958. szeptember 4-én tartott kollégiumi ülés határozata. OSZK Irattár. 217a Nem lehet megállapítani, hogy az 1958-ban életrehívott kutatónapi bizottság meddig folytatta tevékenységét, de tény, hogy 1969-ben Dezsényi Béla főosztályvezető végezte a kutatási munkák nyilvántartását, főigazgatói jóváhagyásra való előkészítésével összefüggő feladatokat. (Ezt a munkakört nyugállományba vonulása után 1972-től a tudományos titkár vette át.) 218. Jelentés az 1959. évi kutatónapokról. = OSZK Híradó. 1960. március. 59 — 60. 1. 212