AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Németh Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos tevékenysége 1945—1974 (Tervek és eredmények)

egyik alvállalkozásában, az ISDS-ben, a periodikumok világméretű nyil­vántartásának létrehozásában az OSZK is fontos szerepet vállalt. E terüle­ten, csakúgy mint az IKARSZ munkálatok vitelében, Szilvássy Zoltánná irányításával folytak és folynak a munkák. Az OSZK képviselője közre­működött a FID-nek az osztályozó rendszereket egymáshoz közelítő szisz­téma kidolgozásában. Jelentős szerepet töltenek be munkatársaink a nem­zetközi szabványosítás (ISO) területén. Végül könyvtárunk aktívan vesz részt az IFLA átfogó nemzetközi programjainak, az UBC-nek és az ITAP­nak gyakorlati megvalósításában is. 215 E rövid felsorolás aligha adhat képet azokról a részmunkálatokról, amelyeket az OSZK munkatársai — nemzetközi elismerést víva ki a maguk, de könyvtáruk számára is — elvégeztek. A legmagasabb szintű kutató­fejlesztő tevékenységet alapozták meg és viszik tovább azóta is. 216 Más természetű nemzetközi tevékenységet fejt ki az OSZK az AIBM (Association Internationale des Bibliothéques Musicales) keretében. A RISM (Repertoire International des Sources Musicales), a Nemzetközi Zenei Forrásrepertórium számára már az ötvenes évek elejétől szolgáltatott ada­tokat a Zeneműtár, de 1974-ig nem volt lehetősége arra, hogy kielégítően oldja meg feltáró munkáját. 1974 óta már szervezetten folyik a hazai zeneműanyag feldolgozása és bejelentése. A RILM (Repertoire International de la Litterature Musicale): a zenei tárgyú irodalom nemzetközi repertóriumának összeállításában 1966-tól 1973-ig vett részt a Zeneműtár. A szocialista országok nemzetközi könyvtárainak szorosabb együtt­működését az 1973-ban tartott moszkvai konferencián határozták el a nemzeti könyvtárak igazgatói, illetve az egyes országok könyvtárügyének állami irányítói. Ennek értelmében már 1974-ben több közös tudományos megbeszélést tartottak: az első az olvasáskutatás kérdéseivel foglalkozott a második a nemzeti bibliográfiák közötti egységesítő törekvések lehetősé­geit mérte fel, különös tekintettel az UBC világprogram szempontjaira, a harmadik pedig a szocialista országok közötti egységes információs nyelv kialakításának módozatait vizsgálta. 1974-ben tehát egy újfajta, speciálisan a mi problémáinkkal foglalkozó nemzetközi tudományos tevékenységbe kapcsolódtunk be. 215. Az UBC (Universal Bibliographic Control = Egyetemes Bibliográfiai Számba­vétel) célul tűzte ki a bibliográfiai információk egyetemes cseréjét, a világ dokumentumai feletti áttekintés biztosítását az egyes országok hiteles bibliográ­fiai leírásaira támaszkodva. Ennek lehetővé tétele érdekében az IFLA több bizottságában folynak az élőmunkák. Az OSZK munkatársai (elsősorban Fügedi Péterné és Kovács Ilona) a Katalogizálási és a Bibliográfiai Bizottság tevékeny­ségében vettek részt, szakembereinknek jelentős érdemei vannak az International Standard Bibliographic Description (ISBD) monografikus, illetve sorozati művek leírására szóló elveinek kidolgozásában. — Az UAP (Universal Availability of Publications) a kiadványok egyetemes hozzáférhetőségét kívánja biztosítani az IFLA új kölcsönzési szabályzata révén. 216. Nem teljes a kép, ha nem utalunk arra, hogy a nemzetközi együttműködés erősödésének eredményeként munkatársaink szellemi kapacitásának jelentékeny része olyan elméleti-tudományos munkákban csapódik le mint konferenciákon, kongresszusokon tartott referátumok, hozzászólások, elkészült dokumentumok, szakértői vélemények, konferenciákról szóló beszámolók stb. 34* 211

Next

/
Thumbnails
Contents