AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Németh Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos tevékenysége 1945—1974 (Tervek és eredmények)

rendszer tűnt a legalkalmasabbnak, mert a helyi sajátságokat figyelembe véve alkalmazható, és a feldolgozásnál többféle számítógép is használható. Az egész számítógépes munka elméleti, majd gyakorlati kimunkálása Sebestyén Géza főigazgató-helyettes irányításával folyt. A nemzeti bibliográfia gépesítésével kapcsolatos felkészülés kezdettől fogva a Fügedi Péterné és Szűcs Jenőné vezette Bibliográfiai Osztály feladata volt. A könyvtáron belül létrejött Gépesítési Bizottság pedig a könyvtári munka valamennyi területét átfogó gépesítési törekvésekkel foglalkozott. A gépesítési munkák elindítása és az ehhez szorosan kapcsolódó szabványosítási feladatok elvégzése korszakos jelentőségű volt mind a könyvtár, mind a hazai könyvtárügy egésze számára. Nagy lendületet adott a könyvtári munkával kapcsolatos elméleti tevékenységnek az OSZK bekapcsolódása a nemzetközi együttműködési formákba. A könyvtár már az 1950-es évek közepén felvette a kapcsolatot néhány nemzetközi szervezettel (UNESCO, FID, FIAB), de aktív munkát ezek keretében csak egy-egy területen fejtett ki. 1963-ban az ISO budapesti tanácskozásán már jelentős szerepet vállaltak az OSZK képviselői. A FIDdel, illetve egyik albizottságával pedig egy OSZK-ban dolgozó tagsága révén alakult ki kapcsolat. A szocialista országok nemzeti könyvtáraival is csak bizonyos pontokon és esetenként jött létre szervezett együttműködés (pl. a varsói bibliográfiai kongresszuson — 1957).

213 A nemzetközi kooperáció kiépítésében úttörő szerepe volt Gombocz Istvánnak, a Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya vezetőjének, az IFLA Kiadványcsere Bizittsága titkárának, majd elnökének. A könyvtár a nemzetközi fejleményektől indíttatva, és saját munkájának korszerűsítése révén kapcsolódott be a hatvanas évek legvégén: pontosabban 1969-ben a szocialista országok nemzetközi információs rendszerébe, majd — ezzel szinte egyidőben az általános nemzetközi információs rendszerekbe.

214 1969-ben alakult meg a Nemzetközi Tudományos és Műszaki Információs Központ (NTMIK), amely a KGST országok jobb és szervezettebb információellátását kívánta biztosítani. Ez a szervezet bontakoztatta ki a Nemzetközi Tudományos és Információs Rendszert (NTMIR), amelynek munkálataiban az OSZK három területen is részt vett: elméleti munkákban, szabványosításban, és az 1972-ben létesült IKARSZ (Időszaki Kiadványok Automatizált Regisztrációs Szolgálata) kiépítésében. A Széchényi Könyvtárnak sikerült bekapcsolódnia az UNISIST néven ismert világszintű tájékoztatási rendszer munkálataiba is (1971), amelynek 213. Az Országos Széchényi Könyvtár külföldi kapcsolatairól Gombocz István 1953tól 1966-ig részletes képet adott Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve köteteiben. Az első összefoglalás az 1957-es, az utolsó az 1965 —66-os kötetben jelent meg. 214. A most következő részben teljes mértékben támaszkodunk Fügedi Péterné és Szilvássy Zoltánná tanulmányszintű vezetői tanácsi előterjesztésének adataira és megállapításaira. A kitűnő összefoglalás Az OSZK részvétele a nemzetközi információs rendszerekben, a könyvtári és bibliográfiai munka nemzetközi kooperációjában. 1974. november 19-ón került tárgyalásra. OSZK Irattár 2424/1974. sz. — L; még az éves jelentések vonatkozó részeit. 210