AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Németh Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos tevékenysége 1945—1974 (Tervek és eredmények)

a kézikönyvtárak felállításának elveit rögzítette, Keresztury Dezső pedig a várbeli épületen elhelyezendő művészi munkákról és az állandó kiállításokról készített tervezetet. Ezekhez csatlakozott — más indítékokból fakadóan — Németh Máriának a hírlapok állományvédelmével foglalkozó tervtanulmánya.

212 A tervtanulmányokat az intézmény vezetősége elfogadta, és magas színvonalú feldolgozási módjuk miatt közre is akarta őket adni. Kár, hogy e terv megvalósítására mégsem került sor. A vári felkészüléssel kapcsolatban több nagyarányú és tudományos megalapozottsággal végzett munkáról is be kell számolni. így a katalógus rekonstrukciókról (a szolgálati katalógus teljes átszerkesztése, a prominens szerzők kiemelése az olvasói katalógusban,

2123 a szakkatalógus revíziója stb.), valamint az új épületben elhelyezésre kerülő szabadpolcos kézikönyvtár anyagának felelősségteljes összeállításáról. (L. Pajkossy György tanulmányát u. ezen kötetben.) De tudományos jellegű tevékenység előzte meg a magyar nemzeti bibliográfia rendszerének kialakítását is. Külön ki kell emelni az MNBjKönyvek bibliográfiája számítógépes előállításával kapcsolatos kutató-fejlesztő tevékenységet, amelyet 1971 óta végeztek és végeznek a könyvtár illetékes munkatársai. Az OSZK gépesítési törekvéseit az általános fejlődés által parancsolt szükségszerűségek befolyásolják. Az állandóan növekedő irodalmi termés egyfelől, a gyors és megfelelő színtű feltárás igénye másfelől, napjainkban világjelenség. Az információáradattal első fokon mindenütt a nemzeti könyvtárak kell, hogy megbirkózzanak. A hagyományos eszközök ma már erre elégtelenek, ezért a nemzeti könyvtárak a gépesítés útjára lépnek, és a nemzeti bibliográfiákat — minden további szakirányú bibliográfiai feltárás alapját — előbb vagy utóbb gépesített formában adják közre. Könyvtárunk idejében felismerve ezt a tendenciát, már 1971-ben, a megfelelő tájékozódás után, hozzáfogott a gépesítés elméleti előkészítéséhez. Alapkutatással akkor már nem kellett foglalkozni, a már működő külföldi rendszerek szolgálhattak kiindulópontul. A hazai adaptálásra a MARC212. A tervtanulmányok: Dézsányi Béla: Az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményeinek határkérdései-vei foglalkozott (1964.), Haraszthy Gyula: Az Országos Széchényi Könyvtár olvasói és szolgálati katalógusai (1964, 65 1.), illetve a Különgyűjtemények (tárak) katalógusai (1967, 50 1.) címen a katalógusok revíziójára, a kialakítandó katalógushálózatra dolgozott ki tervezetet, Sebestyén Géza: Az új Nemzeti Könyvtár olvasószolgálata (1964, 63 1.), Szentmihályi János: Az új Nemzeti Könyvtár tájékoztató munkája (1964, 67 1.), Pajkossy György pedig A Nemzeti Könyvtár kézikönyvtárai (1964, 65 1.) c. tervtanulmányaikban összegezték elképzeléseiket. Tombor Tibor és Farkas László a Raktározás és állományvédelem a Nemzeti Könyvtár budavári új otthonában c. témát dolgozta ki (1964, 94 1.) Keresztury Dezső A Nemzeti Könyvtár várbeli épületén elhelyezkedő művészi munkákról és állandó kiállításokról rögzítette terveit (1964.) Németh Mária A hírlaptári gyűjtemény állapota. A magyar hírlapállomány védelmének és megóvásának eszközei c. tanulmányában (1968, 42 1.) foglalta össze a címben jelzett témát. 212a Baczoni Tamásnó: Kiemelt szerzők az Országos Széchényi Könyvtár olvasói betűrendes katalógusában. (Sajtó alá rend., bev. és a forrásjegyzéket összeáll. — —.) Bp., OSZK-KMK. 1974. 304. 1. 14 OSZK Évk&nyve 209