AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Németh Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos tevékenysége 1945—1974 (Tervek és eredmények)

Az intézmény munkatársai már 1957 előtt is foglalkoztak elvi kérdésekkel, de a zaklatott évek tevékenységében maradandó eredmények aligha születhettek. A magasabb szintű elméleti munka az ötvenes évek legvégén indult meg, nagyrészt a vári felkészülés kívánalmaiból következően. Már 1958-ban hozzálátott a könyvtár funkcióinak felülvizsgálatához, korszerűsítéséhez, feladatai újrafogalmazásához. így a vezetői kollégium elé több olyan előterjesztés került, amely tudományos megalapozottságot kívánt meg. (A bibliográfiai munka feladatai az OSZK-ban; A könyvtártudományi dokumentáció jelen helyzete és fejlődési lehetősége stb.) A következő években is számos olyan elaborátum született, amely elérte a tudományos apparátussal kidolgozott tanulmány kritériumát. 1961-ben és 1962-ben két információs kiadványt indított útjára a könyvtár: A Külföldi Könyvek Országos Gyarapodási Jegyzékét és a Kurrens külföldi folyóiratok a magyar könyvtárakban c. lelőhelyjegyzéket. Mindkettőnek, de főleg az előbb említettnek előkészítése — országos szinten is — a legnagyobb igényességgel történt meg.

210a De nem szabad lebecsülni azt a technikainak igazán nem nevezhető munkát sem, amely a kiadványok szerkesztésében érvényesült. Ugyanez a megállapítás érvényes a „Külföldi folyóiratok központi címjegyzéke" elnevezéssel 1954-ben indult országos folyóiratbibliográfia munkálataira, amely mind elveinek kialakításában, mind szerkesztésében tudományos módszereket használt fel. E kiadványok közreadásával párhuzamosan az alapnyilvántartások, a központi katalógusok továbbfejlesztését is módosító elvi munkálat szolgálta a korszerűsítést. A következő években különösen fontosak voltak azok az ún. tervtanulmányok, amelyek a vári felkészülés időszakában fogalmazódtak meg (1963 —1964-ben). Igaz, hogy ezek egy-egy gyakorlati kérdést voltak hivatva megoldani, de kidolgozásuk a hazai és külföldi tapasztalatokra alapozott elvi meggondolásokra épített, a gyakorlatot a minden szempontot feltáró és figyelembe vevő tudományos kívánalmakból bontotta le. Az olvasói és szolgálati, valamint a különgyűjteményi katalógusok problematikáját és a modernizálására vonatkozó javaslatokat Haraszthy Gyula két tervtanulmánya foglalta össze,

211 Szentmihályi János az új Nemzeti Könyvtár tájékoztató munkáját határozta meg, az OSZK gyűjteményeinek határkérdéseivel Dezsényi Béla foglalkozott, Tombor Tibor és Farkas László a raktározás és állományvédelem kötelezettségeit fejtette ki, Sebestyén Géza a vári olvasószolgálat koncepcióját fogalmazta meg, Pajkossy György 210a Erre vonatkozóan 1. Haraszthy Gyula: A devizaigényes külföldi könyvbeszerzés elemzésének néhány tanulsága. = Magyar Könyvszemle. 1961. 91 — 99. 1. — uő.: A könyvtári tájékoztatás újabb kollektív munkaeszközei Magyarországon. = Magyar Könyvszemle. 1963. 126 — 130. 1. — uő.: Az országos gyarapodási jegyzékek külföldön és Magyarországon. — Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1961 — 1962. Bp. 1963. 131-161. 1. 211. E munka nyomán született Faragó Lászlóné ós Haraszthy Gyula összeállításában: Az Országos Széchényi Könyvtár katalógusai. Használati útmutató. Bp. 1972. OSZK. 177 1. illusztr. 208