AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Németh Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos tevékenysége 1945—1974 (Tervek és eredmények)

meit, cserében mi is megküldjük a magyar könyvtermés érintett szektoráról a számukra szükséges címek kartonjait. Ez önmagában nem bizonyult elegendőnek, hiszen a válogatás egyenetlen volt, és természetszerűen nem terjedt ki a nyugaton megjelent kiadványokra. Az évente külföldön kiadottt 8 —10 000 magyar vonatkozású könyv számbavétele sem könnyű feladat, de még nehezebben oldható meg az időszaki kiadványokban megjelenő anyag feltárása. Ehhez a legfontosabb 800—1000 külföldi folyóiratot kellene átnézni (ez csak könyvtárközi kooperáció révén valósítható meg), és a kiszűrt címekből az OSZK-nak kellene áttekinthető nyilvántartásokat, illetve kiadványokat szerkeszteni. „Az eredmény az lenne, hogy az illetékes tényezők tudomást szerezhetnének a magyar politikai és gazdasági élet eseményeinek külföldi visszhangjáról, a magyar irodalom és történelem, a magyar tudomány szempontjából jelentős külföldi közlemények megjelenéséről" — érvelt Sebestyén Géza. A külföldi hungarikumok visszamenőleges feltárásának hiányai csak több évtized szívós munkájával tüntethetők el — szögezte le a dokumentum. Bár Sebestyén Géza felterjesztésére a Minisztérium nem válaszolt, sem az OSZK, sem felettes hatósága nem fektette el a hungarikumok nyilvántartásának ügyét. 1969 decemberében az OSZK vezetői megvizsgálták a külföldi magyar vonatkozású kiadványok feltárásának és regisztrálásának helyzetét.

149 Megállapították, hogy az intézményen belül ez a munka — egymástól függetlenül — öt osztályon folyt. Éppen ezért a könyvtár vezetősége szükségesnek tartotta e feladatkör intézeten belüli elemző vizsgálatát és összehangolását. A helyzet feltárásával és a megfelelő javaslat elkészítésével a főigazgató Haraszthy Gyula főosztályvezetőt bízta meg. Egyidejűleg felkérte az illetékes osztályok vezetőit, hogy adjanak írásbeli tájékoztatást az osztályukon folyó hungarika bibliográfiai tevékenységről.

150 Az első vizsgálódások nyomán a december 1-én tartott főosztályvezetői értekezlet megbízta Haraszthy Gyulát egy tanulmány készítésével, amely a kérdéskör nyitott problémáit tárja fel. Sebestyén Géza 1970 júniusában fogalmazta meg a vizsgálódás során eldöntendő kérdéseket :

151 — mi az intézmény feladata ezen a téren ? — milyen munkák folynak jelenleg is (a legkülönfélébb osztálykeretekben) ? — milyen fejlesztés lenne kívánatos ? — milyen munkaszervezetben lehet a munkát legeredményesebben végezni (tekintettel a feladatok sokrétűségére) ? Ezzel egy időben hat tagú munkaközösséget is felkórt, hogy a vizsgálódásban vegyen részt.

152 149. Az elsején tartott főosztályvezetői, ill. a 16-i osztályvezetői értekezleten. 150. OSZK Irattár. 2712/1969. sz. November 9. 151. OSZK Irattár. 1970. június 12. 152. A Haraszthy Gyula vezette munkaközösség tagjai: Faragó Lászlónó, Fügedi Péterné, Németh Mária, Somogyi Andrásné, Szentmihályi János és Szilvássy Zoltánné voltak. 187